Zalaszegvár | |||
Zalaszegvár, Nepomuki Szent János-hegy | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Sümegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tudja Endre (független)[1] | ||
Irányítószám | 8476 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 145 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 18,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 05′ 57″, k. h. 17° 13′ 26″47.099161°N 17.223919°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 57″, k. h. 17° 13′ 26″47.099161°N 17.223919°E | |||
Zalaszegvár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszegvár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zalaszegvár község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Sümegtől északra, Hosztót, Veszprémgalsa és Nemeskeresztúr közt, a 7325-ös út mentén fekvő település.
Zalaszegvár nevét 1396-ban említette először oklevél Zeguár néven.
A 15. század közepén épült fel itt a Csép kastellum, mely a Marcal folyó átkelőhelyének védelméül szolgált. A vár később elpusztult, de 1660-ban Hosszútóti Pál újra felépíttette. Ekkor költöztek ide a vár alá az időközben pusztává vált Hosztót település lakói, kik ezután hosszú időn át a végváriak életét élték.
Zalaszegvár a török hódoltság alatt palánkkal védett hely volt, mely sikeresen védekezett a török ellen. 1556-ban a falu ősi római katolikus plébániája is elpusztult, lakossága később evangélikus hitre tért át, és a régi templommal szemben fából és paticsfallal felépítette saját templomát, mellette haranglábbal, majd 1744 táján épült fel másik templomuk melyet Gyulai Gál Gábor építtetett. Mai templomuk Jézus Szive tiszteletére 1909-ben épült. 1910-ben 471 magyar lakosa volt.
A falu az 1950-es megyerendezés előtt Zala vármegye Sümegi járásához tartozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 134 | 143 | 135 | 132 | 139 | 139 | 145 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 3,5% németnek mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 2,8%, evangélikus 1,4%, felekezet nélküli 13,2% (18,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 1,4% románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,2% volt római katolikus, 2,2% evangélikus, 0,7% református, 2,2% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 10,8% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[12]