Zupaysaurus | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: késő triász-kora jura, 200–197 Ma | ||||||||||||||||
Pihenő Zupaysaurus. (A Dilophosaurus fosszíliák alapján rekonstruált felépítés.)
| ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Zupaysaurus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zupaysaurus témájú kategóriát. |
A Zupaysaurus (jelentése 'ördögi gyík' vagy 'ördöggyík') a korai theropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő triász kor rhaeti korszakától a kora jura kor hettangi korszakáig élt a mai Argentína területén. Bár a teljes csontváza nem őrződött meg, a Zupaysaurus körülbelül 4 méter hosszú két lábon járó ragadozó volt. A pofáján feltehetően két párhuzamos taraj futott végig.
A Zupaysaurus egy közepes méretű theropoda volt. Egy felnőtt koponyája körülbelül 45 centiméteres hosszúságot ért el, ami azt jelzi, hogy a test hossza nagyjából 4 méter lehetett az orrától a farka végéig. Mint szinte minden theropoda, a Zupaysaurus is a két hátsó lábán járt, lehetővé téve, hogy a mellső lábak megragadják a zsákmányt. A premaxilla és a maxilla fogait egy rés választotta el egymástól, az astragalus és a sarokcsont összeforrtak, ahogy az más korai theropodáknál is megfigyelhető.[1]
Az első leírás alapján a Zupaysaurus koponyája tetején, ahogy a Dilophosaurus és a Megapnosaurus esetében, két vékony, párhuzamos taraj helyezkedett el. Ezek a tarajok feltehetően kizárólag az orrcsontból alakultak ki, sok más theropodával ellentétben, melyeknél a taraj alapját részben a könnycsont képezte. A koponyán levő tarajok elterjedtek a theropodák között, és feltehetően kommunikációs célokra, például a faj és az ivar felismertetésére szolgáltak.[2] Egy a koponyán végzett újabb keletű elemzés azonban kizárja, hogy a Zupaysaurus tarajokkal rendelkezett. Egy konferencián bemutatott publikálatlan kivonat szerint a kezdetben tarajként azonosított struktúrák valójában a fosszilizációs folyamat során felfelé fordult könnycsontok.[3]
A Zupaysaurus név a kecsua nyelvű zupay ('ördög') és az ógörög σαυρος / szaürosz ('gyík') szavak összetételéből származik. Típusfaját a Z. rougierit Guillermo Rougier, a holotípust (az eredeti példányt) felfedező és begyűjtő expedíció vezetője tiszteletére nevezték el. A Zupaysaurus első leírását és nevét két argentin őslénykutató, Andrea Arcucci és Rodolfo Coria jelentette meg 2003-ban, az Ameghiniana című tudományos folyóiratban.[1]
A Zupaysaurust eredetileg a legkorábbi ismert tetanurán theropodaként sorolták be a koponya és a hátsó láb több jellegzetessége alapján. Azonban, ahogy azt a szerzők is megjegyezték, több tulajdonsága a bazálisabb theropodákra is jellemző.[1] Az újabb keletű publikált és nem publikált elemzések az utóbbi kijelentéssel értenek egyet, megállapítva, hogy a Zupaysaurus a Segisaurus és a Dilophosaurus rokonságába tartozó coelophysoidea, amely valószínűleg jóval bazálisabb, mint a Liliensternust, a Megapnosaurust és a Coelophysist tartalmazó csoport.[3][4] Yates (2006-ban) úgy találta, hogy a Zupaysaurus egy csoportot alkot a Dilophosaurusszal és a Dracovenatorral, miáltal a monofiletikus Dilophosauridae családba tartozik.[5] Azonban a későbbi tanulmányok[6][7] megállapították, hogy a Zupaysaurus nem dilophosaurida.
A tudomány számára csak egyetlen Zupaysaurus példány vált ismertté. A PULR-076 katalógusszámú lelet egy majdnem teljes koponya, amihez a jobb vállöv, a jobb alsó lábszár és boka, valamint tizenkét, a nyak a hát és a csípő területéről származó csigolya tartozik. A további leletanyag egy ugyanazon a lelőhelyen talált, és feltehetően szintén a Zupaysaurushoz tartozó kisebb egyed maradványaiból áll. Mindkét példányt az argentínai La Rioja tartományban levő La Rioja-i Nemzeti Egyetem (National University of La Rioja) gyűjteményében helyezték el.[1]
A Zupaysaurus az argentínai La Rioja tartománybeli Los Colorados-formáció részét képező Quebrada de los Jachaleros lelőhelyről került elő. Erről a geológiai formációról rendszerint azt gondolják, hogy a késő triász kori nori korszakban (216–203 millió évvel ezelőtt) keletkezett,[8] bár egyesek szerint a valamivel későbbi rhaeti korszakból (203–200 évvel ezelőttről) származik.[9] A Los Colorados-formációban több más korai sauropodomorpha dinoszauruszra (például a Riojasaurusra, a Coloradisaurusra és a Lessemsaurusra) is rátaláltak.[8]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Zupaysaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.