Áporka

Áporka
Áporka címere
Áporka címere		 Áporka zászlaja
Áporka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásRáckevei
Jogállásközség
PolgármesterMészáros Károly (független)[1]
Irányítószám2338
Körzethívószám24
Népesség
Teljes népesség1260 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség63,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′ 60″, k. h. 19° 00′ 43″47.233230°N 19.011860°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 60″, k. h. 19° 00′ 43″47.233230°N 19.011860°E
Áporka (Pest vármegye)
Áporka
Áporka
Pozíció Pest vármegye térképén
Áporka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Áporka témájú médiaállományokat.

Áporka község Pest vármegyében, a Ráckevei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Csepeli-síkon fekszik, amely a Kiskunság északi részén, Budapesttől délre van. A legközelebbi nagyobb település Kiskunlacháza (5 km). Lakott területének keleti szélén húzódik az 51-es főút, főutcája az abból kiágazó 51 109-es számú mellékút.

A község keleti határszéle közelében halad el a Budapest–Kelebia-vasútvonal, amelyen régebben létezett egy, a falu nevét viselő megálló (Áporka megállóhely) is, de az több kilométerre helyezkedett el a falutól, így félreeső mivoltából adódóan már az 1980-as években megszűnt. A megálló helye Kiskunlacháza és Délegyháza határvonala közelében volt, Áporka központjától majdnem pontosan keleti irányban; a közúti elérését egykor biztosító utak ma már mind alsóbbrendű utaknak minősülnek.

Története

[szerkesztés]

Áporka és környéke ősidők óta lakott helynek számít, területén bronzkori leletek kerültek elő.

A falu sokáig királyi birtok volt, erre utal a közeli Szentkirály elnevezése is.

A 17. században a falu elnéptelenedett.

1694-ben Forster Kristóf népesítette be újra szlovák telepesekkel, azonban ezek a telepesek a kapott kedvezmények lejárta után elköltöztek a faluból.

A 18. században a település legtekintélyesebb földbirtokosa a felsővattai Wathay család lett. Később Dr. csalai Kégl Sándornak, Kégl Jánosnak és Teréznek volt nagyobb birtoka; mellette a Persay családbeli Persay János (1813-1870), majd halála után fia, ifjabb Persay János (1837–1899) a legjelentősebb közbirtokos a településen.[3]

1775-ben az egykor a Duna közelében fekvő település a gyakori árvizek miatt - földesurának engedélyével - a folyótól távolabb eső helyre költözött.

A 19. század elején a falu legfőbb birtokosa még mindig a Wattai család volt.

1910-ben 975 magyar lakosából 191 római katolikus, 752 református, 13 izraelita volt. Ebből következik, hogy akkor főként magyarok és németek lakhatták.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Dunavecsei járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Berényi János (független)[4]
  • 1994–1998: Ágoston Pál Antal (független)[5]
  • 1998–2002: Mészáros Lajos (független)[6]
  • 2002–2006: Mészáros Lajos (független)[7]
  • 2006–2007: Füzesi István (független)[8]
  • 2008–2010: Dr. Kovács Tibor (független)[9]
  • 2010–2014: Dr. Kovács Tibor Miklós (független)[10]
  • 2014–2019: Mészáros Károly (független)[11]
  • 2019–2024: Mészáros Károly (független)[12]
  • 2024– : Mészáros Károly (független)[1]

A településen 2008. január 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1121
1079
1179
1276
1253
1260
201320142021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,9% németnek, 1,4% románnak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,6%, református 38,2%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 12,3% (25,7% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 76,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,6% románnak, 0,4% ukránnak, 0,2-0,2% görögnek, ruszinnak, cigánynak és lengyelnek, 0,1-0,1% szerbnek, örménynek és horvátnak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (22,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,5% volt református, 13,9% római katolikus, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (53,4% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Késő barokk stílusú református templom 1786-ból
  • Duna-parti üdülőtelep
  • Áporka régi temetőjében faragott kopjafákat láthatunk, melyek többségét a falu neves fafaragó családja, a Márton dinasztia készítette. Ez a régi kézműves mesterség még ma is él a faluban.[forrás?]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Persay család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 191.o.
  4. ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  6. ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. ↑ a b Áporka települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. január 27. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  10. ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  11. ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. március 15.)
  12. ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 23.)
  13. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  14. ↑ Áporka Helységnévtár
  15. ↑ Áporka Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Áporka honlapja

Könyvek

[szerkesztés]

(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5