Ászár

Ászár
Barta-féle ház avagy Tájház
Barta-féle ház avagy Tájház
Ászár címere
Ászár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásKisbéri
Jogállásközség
PolgármesterPekár Zsolt (független)[1]
Irányítószám2881
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség1401 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség90,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 18° 00′ 11″47.509500°N 18.003139°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 18° 00′ 11″47.509500°N 18.003139°E
Ászár (Komárom-Esztergom vármegye)
Ászár
Ászár
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Ászár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ászár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ászár község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Ászár Komárom-Esztergom vármegye délnyugati, bakonyaljai részén, az Ászár–Neszmélyi borvidéken található. Közvetlen szomszédjai: észak felől Tárkány (légvonalban 9, közúton 10 kilométerre), északkelet felől Ete (légvonalban 6, közúton 8 kilométerre), délkelet felől Kisbér (mellyel a belterületei mára teljesen összenőttek), délnyugat felől Bakonyszombathely, nyugat felől pedig Kerékteleki (mindkét utóbbi légvonalban 5, közúton körülbelül 7 kilométerre). A fontosabb környékbeli települések közül Vérteskethely 7, Császár 11 kilométerre fekszik a településtől.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Székesfehérvártól Győrig húzódó 81-es főút, ezen könnyen elérhető mindkét végponti város és az azokat érintő gyorsforgalmi útvonalak felől is. Komárom és a szlovák határ irányából (Nagyigmánd felől) a 8146-os út vezet Ászárra (Tárkányt is érintve), és érinti még a község határszélét dél felől a 8218-as út is (de ez utóbbi csak külterületeket érint, messze a falu lakott területeitől).

A hazai vasútvonalak közül a települést a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal és érintőlegesen a már megszűnt Környe–Pápa-vasútvonal is érintette. Megállója csak az előbbinek létesült itt: a jelenleg szintén üzemen kívül lévő Ászár megállóhely a belterület északi szélén található, a 8146-os út vasúti keresztezése mellett. Neve ellenére a mára ugyancsak megszüntetett Ászár-Keményítőgyár megállóhely nem itt, hanem Tárkány déli külterületei közt helyezkedett el.

Története

[szerkesztés]

Ászár nevével az oklevelekben 1239-ben találkozunk először, amikor a Zách nembeli Leustách fia Péter a mosoni várjobbágyok volt szőlőiből ad néhány részt a hántai prépostságnak. 1403-ban Zsigmond király Ászárról keltezte egyik oklevelét. 1489-ben Rozgonyi Istváné volt a település, aki itteni birtokát szintén a hántai prépostnak adományozta (a település az adományozólevélen Azar alakban írva szerepelt). Később Szolgagyőri György özvegyéé, majd a Meszlényi és Esterházy családoké lett.

A török időkben Ászár is – mint a környéken oly sok település – elpusztult, de idővel újratelepült.

A 18. században az Esterházy család csákvári uradalmának mintaszőlészete és pincészete alakult ki itt, mely az Ászár-neszmélyi borvidék része volt, s a középkori hagyományokra támaszkodva főként jó minőségű, zamatos ízű fehérbort termelt.

A 19. században Ászár újra fejlődésnek indult. 1896-ban hg. Schwarzenberg Alajos itt hozta létre telivérló-tenyészetét. A ménesben nevelt lovakat külföldön is szívesen vásárolták. A lótenyészet 1937-ig – tulajdonosa haláláig – fennmaradt.

A településnek a 20. században téglagyára és keményítőgyára is volt.

1977-ben a községet közigazgatásilag Kisbérhez csatolták, de a rendszerváltás után az ászáriak körében egyre erősebbé vált az újbóli önállóságra irányuló törekvés. Az első ilyen célú népszavazás (1992) eredménytelenségét követően 1999-ben újból népszavazást tartottak a különválásról, ezúttal már eredményesen. Jogilag Ászár a 2002-es magyarországi önkormányzati választással, 2002. október 20.-tól szakadt el Kisbértől.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 2002–2006: Dr. Árvai Lajos (független)[4]
  • 2006–2010: Dr. Árvai Lajos (független)[5]
  • 2010–2014: Dr. Mikolasek Sándor (független)[6]
  • 2014–2019: Pekár Zsolt (független)[7]
  • 2019–2024: Pekár Zsolt (független)[8]
  • 2024– : Pekár Zsolt (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1713
1713
1714
1694
1649
1425
1401
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,1%, református 12,6%, evangélikus 5,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 8,7% (21,6% nem nyilatkozott).[9]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, örménynek, bolgárnak, ukránnak és szlováknak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,1% volt római katolikus, 10% református, 3,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 7,8% felekezeten kívüli (46,8% nem válaszolt).[10]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Ászár, Jászai Mari Általános iskola
    Ászár, Jászai Mari Általános iskola
  • Ászár, Jászai Mari szülőháza légi fotón
    Ászár, Jászai Mari szülőháza légi fotón

Híres szülöttei

[szerkesztés]
Jászai Mari (Ászár, 1850. – Bp., 1926.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Ászár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Ászár az önállóságot választotta a helyi népszavazáson (magyar nyelven) (html). Origo.hu, 1999. november 7. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  4. ↑ Ászár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  5. ↑ Ászár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. ↑ Ászár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  7. ↑ Ászár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. ↑ Ászár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  9. ↑ Ászár Helységnévtár
  10. ↑ Ászár Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]