Böhönye | |||
Műemlék harangtorony az 1700-as évekből | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Marcali | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Zsoldos Márta Piroska (független)[1] | ||
Irányítószám | 8719 | ||
Körzethívószám | 85 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2137 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,13 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 64,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 24′ 43″, k. h. 17° 23′ 34″46.411861°N 17.392911°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 43″, k. h. 17° 23′ 34″46.411861°N 17.392911°E | |||
Böhönye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Böhönye témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Böhönye község Somogy vármegyében, a Marcali járásban. Hosszú idő óta a környék gazdasági, kereskedelmi központja.
A vármegye nyugati felének középső részén fekszik, a Belső-Somogyi-dombság peremén.
A közvetlenül határos települések: észak felől Szenyér, északkelet felől Mesztegnyő, kelet felől Nagybajom, délkelet felől Kutas, délnyugat felől Segesd, nyugat felől Vése, északnyugat felől pedig Tapsony és Nemeskisfalud.
Noha nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település szőlő- és borgazdasági szempontból mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]
Központjában keresztezi egymást a Dunaföldvár-Kaposvár-Nagykanizsa közti 61-es, és a Barcs-Nagyatád-Marcali-Balaton közti 68-as főút, ezek révén közúton az ország bármely tájáról aránylag könnyen megközelíthető.
Áthalad rajta a Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonal is, de vonattal jelenleg már mégsem érhető el, mivel itt a személyszállítás 2009 decemberében megszűnt. Böhönye megállóhely a belterület keleti részén helyezkedett el, közúti elérését a 61-es főútból észak felé kiágazó 67 302-es számú mellékút (települési nevén Vörösmarty utca) biztosítja.
A Marcali kistérségen belül Böhönye 10 egységből álló mikrotérségi központ. Három település körjegyzőségi székhelye. Körjegyzőségéhez két község, Nemeskisfalud, Szenyér és egy külterületi hely, Terebezdpuszta tartozik.
Böhönyén tíz települést ellátó rendőrőrs, 9 települést magába foglaló szociális és gyermekvédelmi társulás, idősek klubja, 2x2 csoportos óvoda, 8 osztállyal 14 tanulócsoportos iskola, 1 tagiskola, alapfokú művészeti iskola, kihelyezett zeneiskola, 6 településre kiterjedő oktatási társulás működik. Az egészségügyi ellátást orvosi rendelő és gyógyszertár biztosítja. Az ivóvíz, villany, földgáz, telefon 100%-ban, a szennyvízcsatorna hálózat 80%-ban kiépített.
Böhönyén 2006. december 1. óta 24 órás szolgálatot ellátó köztestületi tűzoltóság működik, amelyhez 9 település közigazgatási területe tartozik (Böhönye, Inke, Nagybajom, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Tapsony, Szenyér, Varászló és Vése), valamint 13 településre segítségnyújtásra is riasztják az egységeket.
2015. szeptember 21-től mentőszolgálat is alakult a településen, melynek munkatársai 2 mentőautóval látják el a szolgálatot.
Böhönye a honfoglalás korában a Bő nemzetség birtoka volt. A 16. századtól a zágrábi püspökséghez tartozott. A Böhönye név először egy 1536-os okiratban olvasható. A falu a 18. századtól a második világháborúig a Festetics család tulajdona volt. A 19. század második felében mezővárosi rangot kapott. A 19. század hatvanas éveiben sakktáblaszerűen kialakított, mérnöki pontossággal tervezett, egyenes utcákból álló településszerkezet jött létre.
A településen 2007. december 9-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választáson az addigi polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.[9]
Két önkormányzati ciklussal és mintegy nyolc évvel később ugyancsak testületi feloszlás miatt kellett időközi választásokat tartani Böhönyén,[15] méghozzá kettőt is. Eredetileg a választást 2015. október 11-ére tűzték ki, de aznap a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. (Az érvényesen leadott 1183 szavazatból, három jelölt közül dr. Szíjártó Henrik Gyula és Zsoldos Mária Piroska is 577-577 voksot szerzett meg.[16]) Az emiatt szükségessé vált újabb választást 2016. február 7-én tartották meg, az őszinél lényegesen magasabb fokú választói aktivitás mellett, ami pedig Zsoldos Mária Piroskának kedvezett.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2380 | 2336 | 2261 | 2157 | 2131 | 2158 | 2137 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,2%, református 6,1%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 14,6% (13,8% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% németnek, 1,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,1% horvátnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45% volt római katolikus, 5,3% református, 0,7% evangélikus, 1% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 15,2% felekezeten kívüli (31,3% nem válaszolt).[18]