Beled | |||
Barthodeiszky-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Kapuvári | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Major Jenő (független)[1] | ||
Irányítószám | 9343 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2417 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 99,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 17° 05′ 49″47.466089°N 17.096850°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 17° 05′ 49″47.466089°N 17.096850°E | |||
Beled weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Beled témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Beled város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban, a járásszékhelytől 15 km-re, délre található. Közigazgatásilag hozzátartozik Vica község.
A Dél-Rábaköz központi települése, a 2647 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa, 2018-as adat szerint lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt.[3]
A Rábaköz délnyugati részén fekszik, a Kis-Rába folyása mentén.
A terület többszöri, földtörténeti korszakonkénti süllyedéséből adódóan a beledi téglagyár fejtőjében legalább 3-4 eltemetett, fosszilis talajréteg mutatható ki. A sík vidéket a Rába és a Répce mellékágai agyagos öntései borítják. 1-3 méteres mélységben kavics is található itt, amit a Rába rakott le.
A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, amely a központjától délre halad el, ezen érhető el Csorna, illetve Répcelak-Szombathely felől is. A kisvároson, annak főutcájaként, kelet-nyugati irányban a 8612-es út húzódik végig, amely innen Nagycenk térségéig vezet; keresztirányban pedig a 8606-os út szeli át a belterület keleti részét, az Csorna térségétől húzódik idáig.
A belterületeket elkerülve, szintén nagyjából észak-déli irányban húzódik itt a Kapuvár-Celldömölk közti 8611-es út, Vica városrészen pedig a 8609-es út húzódik keresztül. Vásárosfaluval a 8428-as út köti össze; keleti határszélét érinti még a 8607-es út is.
Távolsági autóbuszjáratok sűrűn közlekednek Kapuvárra, Csornára és Szombathelyre.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt. Beled vasútállomás a városközpont nyugati szélén helyezkedik el, Vica megállóhely pedig Vica városrész délkeleti peremén.
A község a nevét az Osl nemzetségben gyakori Belud személynévről kapta. Okleveles forrásokban első említése 1230-ra tehető. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok: Ostffyak, Csornaiak, Kanizsayak és a csornai prépostság. 1536-ban a Nádasdyak, majd 1681-től az Esterházyak birtoka.
Az 1594. évi török pusztítás elérte a falut is, de az újjátelepítés hamarosan megindult. A 17. század elején Cziráky Mózes megszerezte a község nagyobb felét, és megalkotta a Cziráky-birtoktestet. A fölaprózott nemesi ingatlanokon pedig a jobbágytalan, egytelkes nemesek kezdtek gyökeret verni.
Beledben a mezőgazdaság mellett jelentős volt a kisipar is. 1874 -ben a céhek helyére lépő ipartestülethez 12-féle iparágban 30 mester és segéd tartozott.
Nagy előrelépést jelentett, hogy az 1891-ben megnyitott Pozsony-Szombathely vasútvonal Beledet érintette. Ez nagy jelentőséggel bírt a személy és áruszállítás területén. A település szerkezetére is hatással volt, megnyitotta a Rábán túli építkezések sorát.
Beled arculata a XX. század első évtizedekben már városias, polgári jelleget öltött. Boltok sora tarkította a Fő utcát, gazdag közösségi élet bontakozott ki egyletek, körök, asztaltársaságok formájában. A kulturált időtöltést szolgálta a kaszinó, a kávéház és a mozi.
Az első világháború veszteségei után a második még mélyebben érintette a falut. Szinte minden családnak volt hősi halottja. A városháza melletti emlékmű 64 hadban elesett katona nevét örökíti meg. Az Auschwitzba hurcolt 330 helyi zsidó lakos közül pedig 278-an vesztették életüket a „halálgyárban”.
1983-ban Beledhez csatolták Vica községet.
1990. január 26-án a 16-os oldalszámú MiG–23UB-val Beled mellett a MiG-21 típusról frissen átképzett Reinhardt Róbert százados és az őt a vizsgafeladaton ellenőrző Bakó Ferenc ezredes a repülés 5. percében lezuhant. Mindketten meghaltak.[4]
Beled 2009. július 1-én városi rangot kapott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2656 | 2672 | 2640 | 2537 | 2438 | 2403 | 2417 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 0,7%, evangélikus 16,3%, felekezeten kívüli 4,1% (22,4% nem nyilatkozott).[13]