Bicsérd | |||
római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szentlőrinci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vér József (független)[1] | ||
Irányítószám | 7671 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 978 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 50,68 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,75 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 01′, k. h. 18° 05′46.016667°N 18.083333°EKoordináták: é. sz. 46° 01′, k. h. 18° 05′46.016667°N 18.083333°E | |||
Bicsérd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bicsérd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bicsérd (horvátul: Bičir, Bičer[3]) község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
A falu a Pécsi-síkság egyik szép, tiszta, fejlődő települése Pécs és Szentlőrinc között a Budapest–Pécs-vasútvonal és a Gyékényes–Pécs-vasútvonal közös szakaszától és a 6-os főúttól délre. Pécstől 18, Szentlőrinctől 9 kilométer távolságra.
A község központját csak az 58 102-es és 58 103-as számú mellékutak érintik, ezeken érhető el a 6-os főútról letérve. A vasútnak egy megállási pontja van itt, Bicsérd vasútállomás, a központtól mintegy 3,5 kilométerre északnyugatra.
A római korban már lakott település a Mursa/Eszék/[4]-Sopianae/Pécs/-Savaria/Szombathely/ út mentén helyezkedik el.
Első írásos említése 1262-ből ismert.
Nevének jelentése, eredete a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint bölcső, vagy bölcs.[5]
A pápai tizedlajstromokban Bulchew néven fordult elő, 1542-ben Bycherd néven említik. Más forrásokban Bulchir, Bulcherd formában szerepel.
A török uralom alatt bár nagyszámú lakossága megfogyatkozott, de nem néptelenedett el.
A 15. században költözött új helyére.
Közigazgatásilag 1886-ban vált ketté Nyugati- illetve Kisbicsérdre és Keleti- illetve Nagybicsérdre. 1950-ben egyesülnek Bicsérd néven.
1787-től önálló plébánia, a Pécsi Székes-káptalan 1837-ben építtetett új templomot a Mi Urunk Jézus Krisztus mennybemenetelének tiszteletére az 1232-ben már meglévő plébániának.
A falu népessége magyar. A lakosainak a száma 985 fő.
A faluban a mezőgazdasági tevékenység a jellemző.
A vízvezeték, a telefon- és helyi kábeltelevíziós-hálózat kiépült. A szennyvízszállítást szervezetten megoldották.[6]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1005 | 1007 | 1003 | 1000 | 985 | 1035 | 1009 | 978 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,9% németnek, 0,9% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,4%, református 2,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 11,7% (29,3% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 1,7% németnek, 0,7% románnak, 0,7% horvátnak, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak, ukránnak és szlovénnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 3,1% református, 0,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 17,6% felekezeten kívüli (31,1% nem válaszolt).[16]
A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 121 tanuló járt.[17]
A kétnapos mezőgazdasági rendezvény színvonalas szakmai, kulturális és gasztronómiai programja Bicsérd és Zók községek önkormányzatai, a Bicsérdi ARANY-MEZŐ Rt., a Szentlőrinci Szolanum Kft., valamint a Bicsérdi Burgonyatermelő és Értékesítő Kft. együttműködésének eredménye. A fesztivál szakmai programjának két legfontosabb eleme a minden évben felállított bemutató-pavilonok, melyekben a látogatók a hazánkban termesztett burgonyafajták csaknem teljes skálájával megismerkedhetek, valamint a színvonalas szakmai előadások, melyeken az utóbbi öt évben a hazai agrárium jelentős alakjait hallgathattuk meg. A szakmai előadások nem kizárólag a burgonyatermesztésről és fogyasztásáról szólnak.