Boldogasszonyfa

Boldogasszonyfa
A falu főutcája, a Kossuth Lajos utca
A falu főutcája, a Kossuth Lajos utca
Boldogasszonyfa címere
Boldogasszonyfa címere
Boldogasszonyfa zászlaja
Boldogasszonyfa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállásközség
PolgármesterTófei József (független)[1]
Irányítószám7937
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség385 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 10′ 49″, k. h. 17° 50′ 30″46.180278°N 17.841667°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 49″, k. h. 17° 50′ 30″46.180278°N 17.841667°E
Boldogasszonyfa (Baranya vármegye)
Boldogasszonyfa
Boldogasszonyfa
Pozíció Baranya vármegye térképén
Boldogasszonyfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogasszonyfa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Boldogasszonyfa (németül: Bodigaß, horvátul: Gospojinci[3]) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye északi szélén fekszik, Somogy vármegye határán, a Zselicben, Szigetvártól északra, Kaposvártól délre, a két várostól hasonló távolságra. Különálló településrészei Antalszállás az északi és Terecseny az északkeleti határszéle közelében.

A közvetlenül határos települések: észak felől Bőszénfa (már Somogy megyében), kelet felől Almamellék, dél felől Szentlászló, nyugat felől pedig Somogyhárságy.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Szigetvár-Kaposvár-Balatonszemes közt húzódó 67-es főút. Korábban a főút keresztülhaladt a település központján, de ma már kelet felől elkerüli azt; az elkerülő szakasz átadása óta a régi nyomvonalat 6606-os útszámmal négy számjegyű összekötő úttá minősítették vissza. Antalszállást ma is érinti a főút, míg Terecsenybe az abból kiágazó 66 132-es számú mellékúton lehet eljutni.

Története

[szerkesztés]

A település és környéke már az őskortól lakott hely, a falu helyén a kőkorszaki ember lakóhelyének nyomaira bukkantak.

Boldogasszonyfa nevét az oklevelek 1344-ben említették először Bodugazonfaua néven, majd 1492-ben Bodogazonfalwa-ként volt említve.

1746-ban német, majd szláv és magyar családok telepedtek le a faluban.

A település az Igmándy család birtoka volt, kúriájuk ma is áll a faluban.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

2001-ben lakosságának 2,7 százaléka német volt, 6% cigány, a többiek nagyrészt magyarok.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Neiczer József (független)[4]
  • 1994–1998: Neiczer József (független)[5]
  • 1998–2002: Neiczer József (független)[6]
  • 2002–2006: Neiczerné Jaksa Szilvia (független)[7]
  • 2006–2010: Neiczerné Jaksa Szilvia (független)[8]
  • 2010–2014: Neiczerné Jaksa Szilvia (független)[9]
  • 2014–2019: Neiczerné Jaksa Szilvia (független)[10]
  • 2019–2024: Neiczerné Jaksa Szilvia (független)[11]
  • 2024– : Tófei József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
399
393
379
360
353
376
389
385
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,7% horvátnak, 10,7% németnek, 1,7% románnak mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,8%, református 3,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23,4% (9,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 87,2%-a vallotta magát magyarnak, 18,9% németnek, 11,4% cigánynak, 0,3-0,3% ukránnak, szlovénnek és lengyelnek, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 1,9% református, 0,8% görög katolikus, 0,3% izraelita, 0,3% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 25% felekezeten kívüli (25,5% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Gazdasága

[szerkesztés]

A '60-as években egy völgyzáró gát építésével egy 17 katasztrális hold területű víztározót létesítettek a Szentlászlói-patakon. Eredeti térfogata 153 000 köbméter, átlagos mélysége 1,6 méter.[15] Jelenleg csak halastóként használatos.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Boldogasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
  4. Boldogasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Boldogasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. Boldogasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  7. Boldogasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. Boldogasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  9. Boldogasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. Boldogasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
  11. Boldogasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  12. Boldogasszonyfa Helységnévtár
  13. Boldogasszonyfa Helységnévtár
  14. http://www.studiolum.com/nm/hu/hofferjanos.htm
  15. szerk.: Dr. Balogh János: Dombvidéki víztározók. Műszaki Könyvkiadó, 11. o.. ISBN nincs (1966) 

További információk

[szerkesztés]