Cserdi | |||
Utcakép a Szent Márton-templommal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szentlőrinci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bogdán Gyula (független)[1] | ||
Irányítószám | 7683 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 382 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 59,75 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,46 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 04′ 51″, k. h. 17° 59′ 26″46.080833°N 17.990556°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 51″, k. h. 17° 59′ 26″46.080833°N 17.990556°E | |||
Cserdi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserdi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cserdi község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Pécstől nyugatra helyezkedik el, Szentlőrinc északi szomszédjában, a 6601-es út mentén. Vonattal elérhető a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt, Cserdi-Helesfa megállóhely.
Az Árpád-kori település, Cserdi nevét 1294-ben említették először az oklevelek Chergy módon írva, 1326-ban Chereg, 1450-ben Cherdy, 1884-ben Cserdi alakban írták és a szentlőrinci keresztesek birtoka volt. A falu neve Csergi Miklós nevében tűnt fel, ki 1294-ben Welk fia László szerviense volt. 1326-ban a falut az ispotályos keresztesek Szentlőrinccel együtt bérbe adták, majd később az Esterházy család lett birtokosa. A 19. század elején német családok is települtek a magyar lakosság mellé, később nagy számban telepedtek meg itt cigányok is.
Időszak | Név | Jelölő szervezet | Forrás |
---|---|---|---|
1990–1994 | Kovács Zoltán | független | [3] |
1994–1998 | független | [4] | |
1998–2002 | Jászberényi Márta | független | [5] |
2002–2006 | független | [6] | |
2006–2010 | Bogdán László | független | [7] |
2010–2014 | független | [8] | |
2014–2019 | független | [9] | |
2019–2020 | független | [10] | |
2020–2024 | Bogdán Gyula | független | [11] |
2024– | [1] |
A településen 2020. október 4-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester július 14-én vagy azt megelőzően öngyilkos lett.[12] 2020. október 4-én az időközi polgármester választáson az elhunyt Bogdán László öccsét, Bogdán Gyulát választották meg a falu első emberévé.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 392 | 406 | 391 | 368 | 375 | 383 | 379 | 382 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 40,9% cigánynak, 9,6% németnek mondta magát (0,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 90,4%, református 1,8%, felekezeten kívüli 5,7% (2,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 12,5% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,3% görögnek, 0,3% németnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,3% volt római katolikus, 1% görög katolikus, 0,8% református, 1% egyéb keresztény, 2,9% egyéb katolikus, 17,2% felekezeten kívüli (17,8% nem válaszolt).[14]