Cserszegtomaj

Cserszegtomaj
Cserszegtomaj látképe
Cserszegtomaj látképe
Cserszegtomaj címere
Cserszegtomaj címere		 Cserszegtomaj zászlaja
Cserszegtomaj zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállásnagyközség
PolgármesterBartha Gábor (független)[1]
Irányítószám8372
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség3439 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség235,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 34″, k. h. 17° 12′ 54″46.792789°N 17.214939°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 34″, k. h. 17° 12′ 54″46.792789°N 17.214939°E
Cserszegtomaj (Zala vármegye)
Cserszegtomaj
Cserszegtomaj
Pozíció Zala vármegye térképén
Cserszegtomaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserszegtomaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cserszegtomaj nagyközség Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Keszthelytől északra a Keszthelyi-fennsík délnyugati lábánál helyezkedik el.

Megközelítése, közlekedése

[szerkesztés]

A település központja déli irányból, Keszthely felől közelíthető meg a legegyszerűbben, azon a 73 162-es számot viselő úton, amely a város északi részén ágazik ki a 7347-es útból, keresztezi a 71-es főút keszthelyi északi elkerülőjét, és Cserszegtomajt elhagyva Rezi központjáig vezet.

Emellett Hévízről is vezet út a településre; a község nyugati határában fut a Keszthelyt Zalaszántón át Sümeggel összekötő 7327-es út, keleti határszélét pedig érinti a 7343-as út is.

Napi közel húsz autóbuszjárat indul Keszthelyről a településre, majd tovább Rezi felé.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Cserszeg település neve a magyar cser és szeg (szeglet) szavak összetételéből származik. Tomaj helységnév a Tomaj nemzetség nevéből származik.

Története

[szerkesztés]

A község területén római és avar kori leletek találhatók, amelyek arra utalnak, hogy ezekben az időkben lakott volt ez a terület, és a mai Keszthely területén lévő központ felügyelete alatt volt.

A település első említése – Tolmaj néven – 1357-ből való, amikor is Keszthellyel együtt írták össze. A 15. században épült meg kápolnája a település keleti részén. 1564-ben török megszállás alá került, majd az 1620-as évekre teljesen elnéptelenedett, azonban a község szőlőhegyeit továbbra is művelték a környező települések jobbágyai. A 17. században alakult ki Cserszeg település is, amely Keszthelyhez tartozó önálló – elsősorban szőlőműveléssel foglalkozó – település lehetett. 1674-ben mint prédiumot említik, ahol Pethő uraság szervitorai és libertinusai laknak, és szőlőt művelnek. 1682-ben az újra feléledt Tomaj település elfogadta hegytörvényét, és hegyközséggé vált. A tomaji gazdák többsége valószínűleg nem itt, hanem Keszthelyen lakott.

A 19. század elején kezdett dinamikus fejlődésnek indulni a település, amikor is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a környék szőlei iránt. 1848-ban egyesült a két település, és létrejött Cserszegtomaj, amely 1857-es népszámláláson 1239 fő lakossággal rendelkezett, ami kiemelkedően magas lélekszám volt.

A 20. században – az 1990-es évekig – a település nem mutatott nagy fejlődést, lakossága fogyott, elsősorban a dinamikusan gyarapodó Keszthelyre és Hévízre vándoroltak el az itt lakók. 1926-ban két egy osztálytermes iskolája volt (Cserszegen és Tomajon).

Az 1990-es évektől fogva Keszthely és Hévíz telítődése folytán egyre több turista keresi fel a települést, amely ismét dinamikusan fejlődő községe a térségnek. A letelepülők (köztük sok külföldi) száma is rohamosan növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a balatoni települések közül Cserszegtomajon nő a legdinamikusabban az állandó lakosok száma. 2007-ben 27%-kal többen éltek a faluban, mint 2001-ben. Cserszegtomaj azonban még így is kistelepülésnek számít: 2008 elején a lakosok száma 2700 körül volt.[3] A település 2017-ben nagyközségi rangot kapott.

A településen polgárőrség működik.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Gyuk János (független)[5]
  • 1994–1998: Gyuk János (független)[6]
  • 1998–2002: Gyuk János (független)[7]
  • 2002–2006: Gyuk János (független)[8]
  • 2006–2010: Gyuk János (független)[9]
  • 2010–2014: Bartha Gábor (független)[10]
  • 2014–2019: Bartha Gábor (független)[11]
  • 2019–2024: Elekes István (Momentum)[12]
  • 2024– : Bartha Gábor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2792
2891
2929
3259
3386
3388
3439
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,78%, cigány 1,6%, német 6,44%. A lakosok 53,2%-a római katolikusnak, 4% reformátusnak, 1,66% evangélikusnak, 11,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,5% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 81,4%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% németnek, 0,8% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, horvátnak, örménynek és ruszinnak, 4,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,3% volt római katolikus, 3,3% református, 1,9% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 2,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).[14]

Fontosabb látnivalók

[szerkesztés]

A település legérdekesebb látnivalója az egyedülálló Cserszegtomaji-kútbarlang, amit 1930-ban Tóth Lajos kútmester véletlenül fedezett fel, és amely szövevényes hálózattal, valamint különleges formakinccsel rendelkezik. A barlang fokozottan védett természeti képződmény.

További látnivalók:

Kultúra

[szerkesztés]

Cserszegtomaj számos alkotót ihletett meg gyönyörű fekvésének és látnivalóinak köszönhetően.

1992-ben Takács Ferdinánd, egy cserszegtomaji születésű festő, megalapította a Cserszegtomaji Szabad Művészet Alkotótelepet, ami azóta nemzetközi művésztelepként működik. A telepen részt vettek már Szlovákiából, Szerbiából, Horvátországból, Romániából, Ukrajnából, Ausztriából, Angliából, Argentínából és Japánból érkező festők, grafikusok, szobrászok és fotóművészek – a hazaiakon kívül.

Híres emberek

[szerkesztés]

Források, szakirodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Cserszegtomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Népszabadság, 2008. május 24. Boda András cikke
  4. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  5. ↑ Cserszegtomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Cserszegtomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  7. ↑ Cserszegtomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  8. ↑ Cserszegtomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  9. ↑ Cserszegtomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  10. ↑ Cserszegtomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  11. ↑ Cserszegtomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  12. ↑ Cserszegtomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  13. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  14. ↑ Cserszegtomaj Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]