Császló

Császló
Császló címere
Császló címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterPásztor György (független)[1]
Irányítószám4973
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség327 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′, k. h. 22° 44′47.916667°N 22.733333°EKoordináták: é. sz. 47° 55′, k. h. 22° 44′47.916667°N 22.733333°E
Császló (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Császló
Császló
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Császló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Császló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Császló község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Császló Magyarország legkeletebbi szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye aprófalvas térségében, a Szatmári-síkon fekszik. Távolsága Budapesttől közúton 321, Nyíregyházától 93 kilométer.

Szomszédai: északkelet felől Gacsály, dél felől Csengersima, délnyugat felől Csegöld, nyugat felől Jánkmajtis, észak-északnyugat felől pedig Kisnamény.

Az Árpád-kori falvak szerkezetét, így Császlóét is alapvetően meghatározta természeti környezete. Általában állóvíz vagy vízfolyás közelében, de árvízmentes magaslaton létesültek.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település központján áthalad, nagyjából nyugat-keleti irányban a Csegöldöt Gacsállyal összekötő 4128-as út, közúton ezen érhető el a két végponti település felől. Elhalad a közigazgatási területén, az előbbitől délre a Csegöldtől Rozsályig vezető 4146-os út is, de az a belterületét elkerüli. A két utat a 41 136-os számú mellékút köti össze.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben Mátészalkán keresztül közelíthető meg, ahonnan Csengersimáig érdemes elmenni a 49-es főúton, majd onnan Csegöldig a 4127-es, utána pedig a 4128-as úton lehet eljutni a településre.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal érinti, átszelve a közigazgatási területének északi részét. Megállási pontja azonban ott nincs a vasútnak, a legközelebbi megállóhely a Gacsályon található Gacsály megállóhely, jó két kilométerre északkeletre.

Története

[szerkesztés]

Nevének jelentése

[szerkesztés]

A szó első fele chash = kas-kosár-karám perzsa eredetű honfoglalás előtti magyar szó, a szó második fele a lou= ló szintén magyar szó, melyet még a népnyelvben a mai napig megőriztünk lu=ló szavunkban. A lókosár, lókarám ez a honfoglalás korában telelőkarám volt. Itt védelmezték a harci lovakat őseink. Az állatokat őrző, óvó helyek lakott helyek voltak. A mai falu neve honfoglalás kori, azóta magyarok által lakott település.

Középkor

[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott hely, környékén egy földvár maradványai láthatók. Ásatási leletek alapján a településen lévő monostor már az 1241-es tatárjárás előtt állt, a Káta nemzetség építtette, az 1150-es évek környékén épülhetett a bencés monostor.[3]

A falu neve először II. András király egyik adománylevelében(1231) szerepel Chaslou néven, aztán 1235-ben Chazlo, majd Chazlomonostora formában, 1447-ben pedig Chaslo alakban bukkan fel az okiratokban.

1378-ban a Csarnavoday családé, 1447-ben a Vetési családot iktatták birtokába. 1449-ben a Csarnavodayak révén birtokot kaptak itt Szepessy Péter és István.

Újkor

[szerkesztés]

Az 1520-as években Nádasdy Mátyás nemesi kúriája állhatott a ma is élő, mintegy 450 évesnek tartott somfa környékén. A 16. században a Szenyesyek szerezték meg: Szenyesy Lukácsé és Szenyesy István fiaié 1552-ben. A 17. században a Ramocsa, Kámondy és Zinnyérváraljai Horváth család birtoka. Egy 1675-ös összeíráson Császlóban, mely akkor Serédy Benedek birtok, nemesi kúriát, szőlőbirtokot, malmot jegyeztek fel.

A faluból származik a nagykárolyi boszorkányperben 1745-ben boszorkányság vádjával – 18 tanú vallomása alapján – megégetett Rekettye Pila és Varga Anna.

1761-ben a településen tartották a vármegyegyűlést.

A 18-19. században a Rápolty, Maróthy Nagy, Mátay, Tolnay, Gencsy, Vetéssy és Jármy családoké.

20. század

[szerkesztés]

A 20. század elején báró Vécsey Aurél nak volt itt nagyobb birtoka.

A község háborús hősei:

  • 1914-1918: Badar Bálint, Csernyi Andor, Kiss Sándor, Porkoláb András, Simon Zoltán, Tóth Bálint és Pintye Miklós.
  • 1941-1945: Horváth József, Keresztesi Tibor, Kiss Gábor, Kiss Gyula, Makai Lajos, Mester Bálint, Nagy Endre, Nagy Pál, Nyíri Pál, Pesti Gyula, Sinka András, Szilágyi Pál, Tarr Imre, Törő István, Kanyó László.

A bevonuló Vörös Hadsereg 1944-ben a falu több lakóját is a Szovjetunióba internálta. A második világháború után a falu több jelentős épülete is tönkrement, ezeket lebontották, a parkok fáit kivágták.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Tóth Sándor (független)[4][5]
  • 1994–1998: Tóth Sándor (független)[6][7]
  • 1998–2002: Kanyó József György (független)[8][9]
  • 2002–2003: Kanyó József György (független)[10]
  • 2004–2006: Porkoláb Zsigmond (független)[11]
  • 2006–2010: Porkoláb Zsigmond (független)[12]
  • 2010–2014: Porkoláb Zsigmond (független)[13]
  • 2014–2017: Porkoláb Zsigmond (független)[14][15]
  • 2017–2019: Tóth Sándor József (független)[16][17]
  • 2019–2020: Tóth Sándor (független)[18]
  • 2020–2022: Kanyó József (független)[19]
  • 2022–2024: Pásztor György (független)[20]
  • 2024– : Pásztor György (független)[1]

A településen 2004. február 1-jén időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] az előző polgármester halála miatt.[21] 2017. október 8-án ismét időközi polgármester-választás zajlott Császlón,[16] ugyanilyen okból.[22]

A 2019–2024 közti választási ciklusban kétszer is időközi választást kellett tartani Császlón: 2020. október 11-én azért, mert a képviselő-testület július 21-én feloszlatta magát,[23] 2022. július 3-án pedig azért, mert az addigi faluvezető 2021. augusztus 17-én lemondott.[24]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
346
340
362
337
327
321
327
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[25]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 15,3% cigánynak, 0,3% németnek, 2,1% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,1%, református 58,8%, görögkatolikus 17,4%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 1,8% (3,8% nem válaszolt).[26]

2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 17,7% cigánynak, 0,9% románnak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,1% volt római katolikus, 37,3% református, 18,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 3,4% felekezeten kívüli (27,2% nem válaszolt).[27]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Egykor a kis arborétum, az úgynevezett erdészkert különösen szép platán, hárs, juhar, vadgesztenye és egyéb díszfái álltak Erzsébet királyné emlékére.
  • A református templom előtti gesztenyefát 1898-ban ültették Erzsébet királyné emlékére. Ez a fa villám sújtotta állapotban van.
  • A késő barokk stílusú templom körüli kertben szép régi sírkövek láthatók.
  • További érdekesség, hogy a Rátz-kertben áll Európa valószínűleg legidősebb élő somfája. A kb. 450 éves növény törzsének átmérője 1,5 m, magassága 7 méter.
  • Árpád-kor-i földhalomvár (motte)
  • Református templom (késő barokk - 1798)
  • 2009 márciusában Császló határában bronzkori kincslelet került elő.

Híres szülöttei

[szerkesztés]
  • Rátz Péter (Császló, 1879. október 27.- Nagypeleske, 1945. augusztus 28.) magyar festő, a Nagybányai művésztelep jeles képviselője.
  • Dr. Jármy István (Császló, 1879. május 5. - 1941. június 18.) ügyvéd, Nagymagyarország utolsó parlamentjének országgyűlési képviselője.
  • Dr. Jármy Béla (Császló, 1881. május 25. - Sátoraljaújhely, 1961. február 3.) ügyvéd, 1908 - ban Szatmár vármegye főügyésze, 1920 -1922 - ig Szabolcs vármegye főispánja.
  • Filep György (Császló, 1932. május 29. - Debrecen, 2003. április 21.) - Kémia-fizika szakos tanár, műszeres analitikus, talajvegyész
  • Filep László (Császló, 1941. december 6. - Nyíregyháza, 2004. november 19.) - főiskolai tanár, matematikatörténész

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Császló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szilágyi Antal
  4. ↑ Császló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 15.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  6. ↑ Császló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  7. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  8. ↑ Császló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  9. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 15.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  10. ↑ Császló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  11. ↑ a b Császló időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2004. február 1. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  12. ↑ Császló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  13. ↑ Császló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  14. ↑ Császló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  15. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 14.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p.
  16. ↑ a b Császló időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 17. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  17. ↑ Független befutók az időközi polgármester-választásokon, hátul a Munkáspárt jelöltjei (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2017. október 8. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  18. ↑ Császló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  19. ↑ [1]
  20. ↑ Császló települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 3. (Hozzáférés: 2022. július 12.)
  21. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  22. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  23. ↑ Független polgármestereket választottak kistelepüléseken országszerte. magyarnemzet.hu (2020. október 11.)
  24. ↑ Császló Helyi Választási Bizottsága 1/2022. (IV.14.) HVB határozata polgármester időközi választásának kitűzéséről
  25. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  26. ↑ Császló Helységnévtár
  27. ↑ Császló Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]