Dávod

Dávod
Jézus Szent Szíve templom
Jézus Szent Szíve templom
Dávod címere
Dávod címere		 Dávod zászlaja
Dávod zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásBajai
Jogállásközség
PolgármesterKender Gábor (független)[1]
Irányítószám6524
Körzethívószám79
Népesség
Teljes népesség1779 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület69,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′, k. h. 18° 55′46.000000°N 18.916667°EKoordináták: é. sz. 46° 00′, k. h. 18° 55′46.000000°N 18.916667°E
Dávod (Bács-Kiskun vármegye)
Dávod
Dávod
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Dávod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dávod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dávod község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli részén helyezkedik el, Bajától délre, a Duna bal parti oldalán, a Ferenc-csatorna mentén. A vármegye székhelyétől, Kecskeméttől közel 150 kilométerre található, a legközelebbi megyeszékhely Pécs, mintegy 60 kilométerre nyugatra.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen végighalad, a lakott terület keleti részén észak-déli irányban végighúzódva az 51-es főút, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Püspökpuszta településrészére, amely már a Mohácsi-sziget területén (a Ferenc-csatorna jobb parti oldalán) fekszik, az 51 147-es számú mellékút vezet, határszélét északon érinti még a Nagybaracska-Mohács közti 5107-es út és nyugaton a Hercegszántó-Mohács közti 5151-es út is.

Története

[szerkesztés]

A régi neve többféle alakban fordul elő: Daut, Dauch, Dawoth, Davotháza. A községet először egy adományozás kapcsán említik. Az 1089-1090 körül keletkezett oklevél tanúsága szerint Dávid herceg – I. András király fia és Salamon, a későbbi király testvére – Szent Lászlótól földadományt kap a régi Bodrog vármegye területén, vagy ahogyan az ún. Dávid dux-ban olvasható: „5 szolga családot, három eke földet, öt halászóhelyet és a dunai vízhalászati jogot”. Vélhetőleg több falut is alapít: így a róla elnevezett Daud-ot is, ahol templomot építtet. A XIV. században a falu Harasztiak birtoka volt. A település ekkor mindössze 15 házból állott, lakói pedig halászattal foglalkoztak.[3]

1315-ből származik az első fennmaradt írásos adat, mely a falut megemlíti: „…Dau, hol vár is volt”, 1321-ben pedig a Harasztiak templomot is építtettek a falunak, igaz ez az első még csak fából volt. 1330-ban Daut Leuszták örökös nélkül halt meg, így Károly Róbert Szekcsői Henrik bánnak adományozta a Dau család birtokát, mint a Haraszti nemzetség legidősebb élő tagjának.

1347-ből származik a következő forrás, mely szerint Hercegh Péter Bodrogh vármegye főispánjának sikerült a Harasztiaktól Daut megszerezni. Az adományozó levelek azonban mást mondanak. Hercegh Péter úgyis csak 1351-ben kapta meg hivatalosan a falut valamint a településhez tartozó földeket, vizeket, erdőket (ezek akkor még igen jelentékeny méretűek voltak). Az adományozó levél ugyanakkor megemlíti, hogy vásároztató joga is volt a helységnek, sőt kiderül további más írásokból, hogy: „…embereivel a kalmárokat helyiségeibe hajtatá a keddi vásárra.” Dau ebben az időben nem egyedüli település volt, mivel ekkor már létezett Szántó (ma Hercegszántó), Báth-Monostora, valamint több, azóta már elpusztult település: Tóti, Bénye, Dus Cseretyés, Narasd és Száth is.

Az írások sokáig nem foglalkoznak a faluval, csak a várat említik, amit Davotházának neveznek. Kiderül, hogy az erődöt Benedek várőrnagy vezette 1447-ig.

A falu népe egészen a törökök bejöveteléig adót és közterhet viselt a korabeli királyság törvényei szerint, mely a következőkből állt: tized, szabadok dénárai, földbér, csöböradó, sertéstized, ingyen közmunka/fuvar, futárszolgálat, sószállítás, várépítés/karbantartás, útépítés, kamarai nyereség és collecta.

A török időket túlélte a falu, de lakosainak nagy része a mocsarakban keresett menedéket.

A szegedi szandzsákság nyilvántartásából megtudhatjuk, hogy Dautva 1542-től, a zombori nahijébe tartozott. 1552-ben már volt egy adozó porta. A török közigazgatás a falut három külön részre bontotta adózás szerint: Dautova 1 ház (1554), Dolna-Dautova 5 ház (1590), Gorna-Dautova 20 ház (1591).

A falu neve a 16.-17. század folyamán Dauról Dautovára változott, ami feltehetően a szláv, illetve török betelepülők hatása. A Dautova azonban nem egyedüli név. 1685-ben a várról a települést is Davotházának nevezték, míg 1690-ben Tautva néven említették. Az 1699-es évben, más visszahódított területekkel egyetemben, Dautova is a bécsi udvar irányítása alá került. Megkezdődtek az összeírások a hivatalos nyilvántartás és az új adók bevezetése okán. Ezekben többek között a következő demográfiai adatok találhatók: 1699-ben 47 gazda volt a faluban, 1714-ben 1 bíra, valamint 26 adófizető (21 család).

1762-ben 100 római katolikus felekezetű magyar család érkezett Felső-Magyarországról. A magyarok megjelenésével egy időben a török időkben betelepült rácok délre vándoroltak és megalapították Sztanisicsot. A falu (földes)ura ebben az időben a királyi kamara volt.

1823-ban a Duna szabályozásával ármentesítették a falu nagy részét. 1866-ban kolerajárvány tizedelte meg a falu lakosságát. 1870-ben kapta meg a község a postaállomását, ebből az időből valók (az öregek szerint) az első dűlőnevek.

1876-ban a Sziget a pécsi püspökség igazgatása alá került. Az 1880-as években Dulánszki Nándor, pécsi püspök megkezdte a gazdasági modernizációt. Erdőirtást végeztek, szántóföldeket vetettek be, magtár és közigazgatási épületek épültek, valamint elkészült a kendergyár is. Ekkoriban nevezték el a szigeti részt Püspökpusztának, melynek 1911-12-ben templomot (Jézus Szent Szíve templom) is építenek. Püspökpuszta egészen 1951-ig Mohácshoz tartozott (mint püspöki birtok), csak ezután csatolták Dávodhoz.

A falu mai nevét 1905. január elsején kapta meg, azóta viseli a Dávod nevet.

Az 1912-es évben megindult a vasútforgalom Baja és Zombor között, amibe a falut is bekapcsolták. A község keleti részén, a bajai út mellett felépült a Monarchia akkori szabványainak megfelelő helyközi megálló,[4] valamint egy raktárhelyiség és egy váltó. A vonalat 1972 december 31-én zárták le, a síneket a következő évben szedték fel.[5]

A vasúthoz kapcsolódott az 1920-as években épített, 600mm-es nyomtávú gazdasági kisvasút (leágazásokkal együtt, összesen 17,7 km nyomvonallal).[6] Ezt főként azért hozták létre, hogy a püspökpusztai, érseki gazdaság terményeit (cukorrépa, kender, hal) gyorsan és nagy mennyiségben elszállíthassák a falu vasútállomásához. Később, a birtokot és a vonalat államosították, miután a mezőgazdasági vontatók átvették szállítási feladatait, megszüntették.

Templomának búcsúja előbb Mindenszentekkor volt, majd 1910-től Magyarok Nagyasszonya napján tartják a búcsút. A templomot 1779-ben építették, festett üvegablakai 1944-ből valók.[7] A templom előtti Szentháromság-szobrot 1865-ben emelték.

A 20. század elejétől apácák oktatták a falu lakóinak gyermekeit írásra, olvasásra. (1930-ban például 3284 lélekből 460 fő volt a nyilvántartások szerint analfabéta).

Az 1960-as években a lakosság zöme a helyi Augusztus 20. Mg. Tsz-ben dolgozott; akkor 3500 fő élt a községben.
Jelenleg a község lakóinak száma 1900 fő.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Teszárik József (független)[8]
  • 1994–1998: Petike József (független)[9]
  • 1998–2002: Petike József (független)[10]
  • 2002–2006: Petike József (független)[11]
  • 2006–2009: Petike József (független)[12]
  • 2009–2010: Hirtenberg János Sándor (független)[13]
  • 2010–2014: Hirtenberg János Sándor (független)[14]
  • 2014–2019: Hirtenberg János Sándor (független)[15]
  • 2019–2024: Hirtenberg János Sándor (független)[16]
  • 2024– : Kender Gábor (független)[1]

A településen 2009. szeptember 20-án időközi polgármester-választást tartottak,[13] az előző polgármester halála miatt.[17]

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

Horvátul két alak terjedt el. A hercegszántói horvátok Dautovónak, a vaskúti horvátok Dautovnak hívták a falut.[18]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A dávodi Magyarok Nagyasszonya-templom légi felvételen
    A dávodi Magyarok Nagyasszonya-templom légi felvételen
  • Temető a levegőből, Dávod
    Temető a levegőből, Dávod
  • Dávod község légi fotón
    Dávod község légi fotón
  • Dávodi Gyógy- és Strandfürdő a magasból
    Dávodi Gyógy- és Strandfürdő a magasból
  • Dávod látképe madártávlatból
    Dávod látképe madártávlatból

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2003
1957
1935
1860
1786
1784
1779
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,2%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,6% horvátnak, 1,5% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 1,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,2% (23,6% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 86,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% németnek, 1,2% cigánynak, 0,7% szerbnek, 0,5% horvátnak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, ukránnak, szlováknak és lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,6% volt római katolikus, 2% református, 0,7% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 13,8% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).[20]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Dávodi Gyógy- és Strandfürdő: 2007-ben felújított. Az első artézi kutat 1914-ben fúrták amely a Béke téren jelenleg is működik.[21] A dávodi gyógyvíz 38 °C-os hidrogén-karbonátos, fluoridos hévíz, amely összetételénél fogva fürdőkúraként nőgyógyászati és mozgásszervi megbetegedések (reumás fájdalmak, gerincbántalmak) gyógyítására, sérülések utókezelésére alkalmas.[22] Ivókúraként fogszuvasodás meggátolására és emésztőrendszeri betegségek kezelésére ajánlott. 4 nyitott medence és különféle szolgáltatások üzemelnek.
  • Magyarok Nagyasszonya-templom. 1779-ben épült barokk templom Mindenszentek tiszteletére. 1910-ben megváltoztatták a titulusát Magyarok Nagyasszonyára.[23] A templom műemléki védettség alatt áll.[24]
  • Dávodi földvári-tó természetvédelmi terület

Kulturális élet

[szerkesztés]

A település gazdag magyar tamburáshagyományokkal rendelkezik.

Sport

[szerkesztés]

A Dávod SC kézilabda szakosztálya 1959-től működik. Vezetését 1962-ben a helyi biológia-testnevelés szakos tanár, Zórity Mátyás[25] vette át, még ebben az évben szerepeltek először a megyei bajnokságon. 1992-ben a csapat bronzérmes lett, 1994-ben pedig Bács-Kiskun megyei bajnok. Három évig szerepeltek az NBII-ben, ezek voltak a fénykor évei. Végül, 50 év kézilabdával eltöltött év után, Zórity Mátyás visszavonult, sajnos nem találtak megfelelő utódot a csapat vezetésére, a szponzor is visszalépett, így a Dávod SC utoljára a 2012-2013 as bajnokságban indult[26] A kézilabda továbbra is jelen van Dávodon, 2019. július 20-án már második alkalommal rendezték meg a dávodi kézilabdatornát, amit a dávodi csapat nyert meg.

Ismert személyek

[szerkesztés]

Itt születtek

[szerkesztés]

Itt éltek, élnek

[szerkesztés]
  • Püspökpusztán szolgált plébánoshelyettesként 1951–1954 között Müller Antal római katolikus pap, későbbi érseki tanácsos.

Képek

[szerkesztés]
  • A dávodi Magyarok Nagyasszonya-templom légi felvételen
    A dávodi Magyarok Nagyasszonya-templom légi felvételen
  • Temető a levegőből, Dávod
    Temető a levegőből, Dávod
  • Dávod központi része
    Dávod központi része
  • Dávodi Gyógy- és Strandfürdő a magasból
    Dávodi Gyógy- és Strandfürdő a magasból
  • Dávod látképe madártávlatból (alul a püspökpusztai rész, középen a Ferenc-csatorna)
    Dávod látképe madártávlatból (alul a püspökpusztai rész, középen a Ferenc-csatorna)

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Dávod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://www.davod.hu/u/kozsegunk.php?k/
  4. ↑ Dávod - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. www.vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
  5. ↑ MNLadmin10608: EGY VASÚTVONAL VÉGE A Baja–Hercegszántó vasútvonal megszüntetéséről Múltbanéző 6. (8) (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Levéltár, 2021. március 23. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
  6. ↑ 5193-es számú kisvasút - kisvasut.hu. www.kisvasut.hu. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
  7. ↑ Magyarok Nagyasszonya-templom. (Hozzáférés: 2022. november 16.)
  8. ↑ Dávod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Dávod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  10. ↑ Dávod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  11. ↑ Dávod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  12. ↑ Dávod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  13. ↑ a b Dávod települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. szeptember 20. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  14. ↑ Dávod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  15. ↑ Dávod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  16. ↑ Dávod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  17. ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  18. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
  19. ↑ Dávod Helységnévtár
  20. ↑ Dávod Helységnévtár
  21. ↑ Magyar FürdővárosokSszövetsége - Dávod. [2022. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  22. ↑ Dávodi Strandfürdő a www.termalfurdo.hu-n. (Hozzáférés: 2022. november 11.)
  23. ↑ Dávod – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  24. ↑ Műemlék. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  25. ↑ ZÓRITY MÁTYÁS ÉS A DÁVODI KÉZILABDÁZÁS FÉL ÉVSZÁZADA, Dávodi élet, XXXVI évf. 2019 augusztus, 10.oldal. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
  26. ↑ Dávod SC Kézilabda Szakosztály hivatalos oldala. (Hozzáférés: 2014. augusztus 1.)
  27. ↑ Erdős – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  28. ↑ Búcsúra készül az asztalitenisz dávodi apostola (Petőfi Népe, 1988. november, 43. évfolyam, 261-285. szám). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
  29. ↑ Blazsev István világbajnok, 2017 Milánó, WFC World Championship (Független Harcosok Vilagszövetsége) K1 fight code Junior kategória (magyar nyelven). Súgóparti Hírek, 2017. november 5. (Hozzáférés: 2022. november 6.)

További információk

[szerkesztés]