Dora Gerson

Dora Gerson
Született1899. március 23.[1][2][3][4][5]
Berlin[6]
Elhunyt1943. február 14. (43 évesen)[1][2][3][4][5]
auschwitzi koncentrációs tábor
Állampolgárságanémet
HázastársaVeit Harlan (1922–1924)
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Dora Gerson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dora Gerson (Berlin, 1899. március 23. – auschwitzi koncentrációs tábor, 1943. február 14.), német zsidó színésznő, énekes.

Pályafutása[szerkesztés]

A lengyel szülők lányaként született Dorothea Gerson Max Reinhardt berlini színésziskolájában végzett. 1920-ban két Karl May-filmben (Auf den Trümmern des Paradieses, Die Todeskarawane[7]) szerepelt. Dora Gerson néven először a berlini Volksbühnénél lépett fel.

1921-ben a Thalia Színházban és más berlini színházakban játszott, de újra és újra visszatért a Volksbühnéhez, ahol többek között Helene Weigel és Heinrich George mellett Galy Gay feleségeként szerepelt Bertolt Brecht Egy fő az egy fő (Mann ist Mann) című darabjában.

1922-ben feleségül ment Veit Harlan rendezőhöz, de a pár hamarosan különvált, és a házasság 1924-ben válással végződött.

Miután elvált férjétől, Dora Gerson különböző berlini színházakban játszott, többek között a Piscator-Bühnében. Emellett számos berlini kabaréban lépett fel sanzonénekesként és kabaréművészként, többek között a Tingel-Tangel-Theaterben és a Die Rakete kabaréban, vendégszerepelt Hollandiában a Scheveninger Kurhaus kabaréban, Kurt Tucholsky, Bertolt Brecht és Erich Kästner szövegeire írt sanzonokat énekelt. Berlinbe visszatérve 1931 telétől 1933 márciusáig Werner Finck Die Katakombe című politikai-irodalmi kabaréjának társulatában játszott.

A nácizmus térnyerése ellehetetlenítette Dora Gerson művészi munkáját. Zsidó származása miatt már 1932 augusztusában a nemzetiszocialista sajtó hecckampányának célpontja volt. 1933-tól már nem szerepelt a német filmművészet alkotóit egybegyűjtő Ton-Film-Führer című kézikönyvben, és megcsappantak a németországi munkalehetőségei. Egyetlen lehetősége az maradt, hogy fellépjen a Zsidó Kulturális Liga által szervezett rendezvényeken. Ezért Hollandiába ment, ahol a német emigráns Ping-Pong kabarétársulatnál dolgozott, majd a Rudolf Nelson Társulat társulatának tagja lett. 1934-ben a Ping-Ponggal vendégszerepelt Svájcban. Zürichben a Cornichon kabaréban lépett fel, a németországi politikai fejleményekre utaló, korszakkritikus szövegeket szavalt, sanzonokat énekelt.

Amikor a svájci hatóságok nem újították meg a tartózkodási engedélyét, Dora Gerson visszatért Hollandiába, majd 1935 áprilisában Berlinbe. A nürnbergi faji törvények következtében 1935-től nem kaphatott munkát színészként. Berlinben egy zsinagóga pincéjében öt dalt vett lemezre a Kulturbund Deutscher Juden[8] által támogatott Lukraphon lemezcég számára, köztük a Vorbei[9] és a Die Welt is klein geworden[10] címűt.

1936-ban Dora Gerson Hollandiába menekült, kisebb kabaréegyüttesekkel turnézott, és mozikban lépett föl a filmek közti szünetekben. 1937-ben Amszterdamban feleségül ment a nála hét évvel fiatalabb Max Sluizer holland textilgyároshoz. A házasságból, amely révén holland állampolgárságot kapott, két gyermeke született: Miriam 1937-ben, Abel Juda pedig 1940-ben.[11] 1938-ban ő szinkronizálta a gonosz mostohát a Hófehérke és a hét törpe című Walt Disney-film német nyelvű változatában. (A filmet azonban csak 1951-ben mutatták be Németországban.) Dora Gerson egyre inkább visszavonult a színpadtól, 1939 februárjában volt az utolsó fellépése.

Halála[szerkesztés]

Hollandia 1940-es német megszállása tovább nehezítette Dora Gerson életét. Zsidóként veszélyben volt Amszterdamban is. Volt férje, Veit Harlan időközben sikeres filmrendező lett Németországban a nácik szolgálatában. Több monumentális propagandafilmet készített, ezek közül is a Jud Süß című antiszemita gyűlöletfilm a legismertebb. Dora Gerson segítséget kért volt férjétől, azonban levele megválaszolatlanul maradt.

1942-ben Gerson férjével és két gyermekükkel megkísérelt Franciaországon keresztül Svájcba menekülni, azonban a határ francia oldalán elfogták őket. A családot először a Párizs melletti drancyi gyűjtőtáborban tartották fogva, majd az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták, ahol 1943. február 14-én mind a négyüket meggyilkolták a gázkamrában.

Képmásai[szerkesztés]

Dora Gersonról több fénykép is fennmaradt. Ezek között a legkorábbit első férje, Veit Harlan készítette az 1920-as évek elején. A kép félprofilból ábrázolja a huszonéves Gersont.[12] Besnyő Éva 1936-ban, Amszterdamban készített portrét róla.[13] Korabeli holland újságokban megjelent több kép is különböző fellépéseiről.[14]

A washingtoni United States Holocaust Memorial Museum gyűjteményében szerepel egy fényképes igazolvány, amelyet 1942 áprilisában állított ki a német megszálló hatóság a lengyelországi Łódźban egy Dora Gerson nevű, łódźi születésű, a színésznő Dora Gersonnal nagyjából egyidős zsidó nőnek. Az igazolványról készült kép gyakran illusztrálja tévesen a Dora Gersonról szóló cikkeket, azonban a két Dora Gerson között csak névrokonság áll fenn. A łódźi Dora Gerson túlélte a háborút.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  3. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ A két cím jelentése A Paradicsom romjain, illetve A halálkaraván. Mindkét film Karl May Bagdadtól Sztambulig című regénye alapján készült.
  8. ↑ A Kulturbund Deutscher Juden (a Német Zsidók Kulturális Szövetsége) 1933-ban alakult, a nemzetiszocialista hatalomátvétel nyomán állástalanul maradt zsidó művészeket tömörítő szervezet volt. A náci hatóságok 1935-ben töröltették a szövetség nevéből a német szót, majd 1941-ben feloszlatták az egyesülést.
  9. ↑ Dora Gerson: Vorbei (német nyelven)
  10. ↑ „Die Welt ist klein geworden - Dora Gerson mit den Sid Kay´s Fellows, Berlin 1934” (német nyelven).  
  11. ↑ Dorothea Sluizer-Gerson (angol nyelven). Joods Monument. (Hozzáférés: 2022. december 24.)
  12. ↑ Dora Gerson (angol nyelven). History of Sorts, 2020. február 14. (Hozzáférés: 2022. december 24.)
  13. ↑ Botterweg Auctions Amsterdam > Eva Besnyö (1910-2003) Dora Gerson, Amsterdam 1936, latere gelatine zilverdruk, aan de achterzijde in zwarte inkt: copyright stempel (40 cm x 31 cm). www.botterweg.com. (Hozzáférés: 2022. december 24.)
  14. ↑ Dorothea Sluizer-Gerson. Joods Monument. (Hozzáférés: 2022. december 24.)
  15. ↑ Identification card issued to Dora Gerson in the Lodz ghetto.. collections.ushmm.org. United States Holocaust Memorial Museum. (Hozzáférés: 2022. december 24.)

Forrás[szerkesztés]

  • Volker Kühn: Dora Gerson. Lexikon verfolgter Musiker und Musikerinnen der NS-Zeit, 2017. március 30. (Hozzáférés: 2022. december 20.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dora Gerson (Schauspielerin) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.