Erdőd (Románia)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Erdőd (egyértelműsítő lap).
Erdőd (Ardud, Erdeed)
Erdőd címere
Erdőd címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
Rangváros
KözségközpontArdud
Beosztott falvak
PolgármesterMarius Duma Ovidiu
Irányítószám447020
Körzethívószám+40 x61[1]
SIRUTA-kód136848
Népesség
Népesség3876 fő (2021. dec. 1.)[3] +/-
Magyar lakosság865 (14%, 2021)[4]
Község népessége6124 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség43,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság129 m
Terület142,36 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′, k. h. 22° 53′47.633333°N 22.883333°EKoordináták: é. sz. 47° 38′, k. h. 22° 53′47.633333°N 22.883333°E
Erdőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdőd (románul Ardud, németül Erdeed) kisváros Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szatmárnémetitől 17 km-re délre fekszik.

Története

[szerkesztés]
Az erdődi vár (Károlyi-kastély) tornya

1215-ben Herdeud néven említik először. Egykori várát Drágffy Bertalan építtette 1481-ben. 1545-ben itt fogalmazták meg a protestánsok hitvallásukat 12 cikkelyben, 1555-ben újabb zsinatot tartottak itt. 1565-ben János Zsigmond megostromolta és leromboltatta.

1727 és 1730 között Károlyi Sándor a romok felhasználásával építette fel várkastélyát. 1847. szeptember 8-án Petőfi Sándor itt kötött házasságot Szendrey Júliával. A várkastély a második világháborúban elpusztult, ma csak romjai láthatók. 1910-ben 3602 lakosából 3434 magyar és 133 román volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Erdődi járásának székhelye volt.

2004-ben nyilvánították várossá.[5]

Népesség

[szerkesztés]

Társtelepüléseivel együtt 2011-ben 6231 lakosából 3480 volt román és 2284 magyar anyanyelvű, ugyanez a mutató az 1992-es népszámlálásnál 6572 lakosból 4398 román és 2053 magyar. A magyarság arányának közelmúltbeli növekedése a magyar nyelvű cigányok számának gyarapodásához köthető a románság gyors ütemű fogyása mellett.

1992-ben társtelepüléseivel együtt 6572 lakosából 4379 fő román, 1011 magyar (15,38%), 935 német és 247 cigány etnikumúnak vallotta magát. 2011-ben 6231 lakosából 3449 volt román, 1092 magyar, 956 cigány és 279 német etnikumú.

A 2002-es népszámláláskor Erdőd város társtelepülések nélküli 4219 lakosa közül 2082 fő (49,3%) román, 1161 (27,5%) magyar, 591 (14,0%) cigány, 373 (8,8%) német, 9 (0,2%) ukrán és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.

A 2011-es népszámláláskor 4070 lakosa közül 1716 román, 987 magyar, 803 cigány és 248 német etnikumú volt. Mivel a magukat cigány illetve német nemzetiségűnek valló polgárok túlnyomórészt magyar anyanyelvűek a társtelepülések nélküli városban a magyar anyanyelvűek vannak többségben.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Az erdődi vár 1481-ben, Drágffy Bertalan parancsára épült fel. Az erőd köveiből húzta fel négytornyos barokk várkastélyát gróf Károlyi Sándor. A várkastély kápolnájában tartotta esküvőjét Petőfi Sándor Szendrey Júliával, 1847. szeptember 8-án.

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  4. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. ↑ LEGE nr. 83 din 5 aprilie 2004 pentru declararea ca oraşe a unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)

További információk

[szerkesztés]