Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Boney M. Eye Dance | ||||
stúdióalbum | ||||
Megjelent | 1985. október | |||
Felvételek | 1985 | |||
Stílus | pop, R&B, disco | |||
Hossz | 41:33 | |||
Kiadó | Hansa Records | |||
Producer | Frank Farian | |||
Boney M.-kronológia | ||||
| ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Eye Dance a nyugatnémet Boney M. együttes nyolcadik, egyben utolsó stúdióalbuma. Műfaja: eurodisco, megjelenés ideje: 1985., ősz. A felvételek és a keverés helyszínei: Far Studios (Rosbach), Basic Studio (München). Az LP 10 dalt tartalmaz. Az együttes korábbi meghatározó énekesei, Liz Mitchell és Marcia Barrett ezen az albumon kissé háttérbe szorultak, nagyobb szerep jutott viszont Reggie Tsiboe-nak. Az Eye Dance-en közreműködik Bobby Farrell is, aki 1984-ben tért vissza az együtteshez, miután szólópróbálkozásai sikertelenek maradtak.
A nagylemezről kimásolt My Cherie Amour és a Young, Free and Single című kislemezek éppúgy nem lettek sikeresek, mint maga az album, amely – az együttes történetében először – még a német slágerlistára sem került fel. 1986 elején ezért Frank Farian úgy döntött, hogy a továbbiakban nem foglalkozik már a Boney M.-mel. A 10 éves jubileumra 10 Years Boney M. címmel ünnepi tévéműsor készült. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az Eye Dance harmadik kislemeze a 10cc együttes Dreadlock Holiday című slágerének feldolgozása lesz, de a kislemez végül nem jelent meg. Helyette a Daddy Cool – Anniversary Recording '86 került piacra, amely egyáltalán nem volt rossz remix, ennek ellenére azonban egyetlen országban sem került fel a slágerlistára. 1986 nyarán – miután a producer és az együttes útjai szétváltak – Farian piacra dobta a Bang Bang Lulu című kislemezt. Számos rajongó szerint ez talán a leggyengébb Boney M.-felvétel, állítólag Liz Mitchell meg is tagadta az LP anyagának felvétele során, hogy énekeljen ebben a dalban. (Az albumon a felvétel szerzőjeként Farian neve szerepel, ami azért meglepő, mert ugyanez a dal picit más hangszerelésben már szerepelt a Goombay Dance Band 5 évvel korábbi, Zauber der Karibik című albumán.) 1987-ben Farian saját énekével újra felvette a Dreadlock Holiday-t, és a kislemezt Top Deck néven piacra dobta az NSZK-ban. Az általa készített verzió remixe szerepel a Boney M. More Gold – 20 Super Hits Vol. II című 1993-as válogatásalbumán.
(George) Reyam valójában Hans-Jörg Mayerrel azonos.
(A CD változat – Hansa 610 517–222 – végül nem jelent meg.)
Bónuszfelvételek: Mother And Child Reunion (Simon – 4:15), I'm Alive (Farian – 3:35). Mindkét dal eredetileg egy jótékony célú kislemezen jelent meg 1985-ben Frank Farian Corporation néven. Reggie Tsiboe énekel az előbbin, Frank Farian pedig az utóbbin.
NSZK: Legmagasabb pozíció: 48. hely
NSZK: Legmagasabb pozíció: 55. hely