Gerhard Zwerenz

Gerhard Zwerenz
Egy 2000-es TV-interjúban
Egy 2000-es TV-interjúban
Élete
Született1925. június 3.
Crimmitschau, Németországi Szövetségi Köztársaság
Elhunyt2015. július 13. (90 évesen)
Oberreifenberg, Németországi Szövetségi Köztársaság
Nemzetiségnémet
HázastársaIngrid Zwerenz
GyermekeiCatharina Zwerenz
Pályafutása
Írói álneveGert Amsterdam
Jellemző műfaj(ok)regény, esszé
Első műveDie Liebe der toten Männer
Kitüntetései
  • Ernst-Reuter-díj (1974)
  • Carl von Ossietzky Prize (1986)
Irodalmi díjaiCarl Ossietzky-díj (1986) Alternatív Georg Büchner-díj (1991)
Gerhard Zwerenz aláírása
Gerhard Zwerenz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerhard Zwerenz témájú médiaállományokat.

Gerhard Zwerenz (Gablenz (ma Crimmitschau része, Szászország), 1925. június 3. – Oberreifenberg (Schmitten része), 2015. július 13.[1]) német író, egykori parlamenti képviselő.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

Apja téglagyári munkás, anyja pedig textilmunkásnő volt. Az iskola befejezése után rézmetszőnek tanult. A második világháborúban két évig katonáskodott, 1944-bn Varsó mellett átszökött a Vörös Hadsereghez. 1948-ban tért haza az orosz hadifogságból. Rendőr lett, 1949-ben belépett Német Szocialista Egységpártba (SED).

1952-ben kezdett publikálni a Die Weltbühne és a Sonntag hasábjain, de írt kabarészövegeket a Die Pfeffermühle számára is. 1952 és 1956 között filozófiát tanult Ernst Blochnál Lipcsében. 1956-ban szabadfoglalkozású író lett. 1957-ben kizárták a pártból, s mivel letartóztatás fenyegette, átszökött Nyugat-Berlinbe. A Stasi Nyugat-Németországban is figyeltette. Ez idő alatt a legkülönbözőbb álneveken publikált (Gert Gablenz, Peter Lauenheim, Leslie Markwart). 1959-ben írta a Die Liebe der toten Männer című művét, amely az 1953. június 17-i felkelés regényszerű ábrázolása. Az 1961-ben megjelent Ärgernisse - Von der Maas bis an die Memel esszékötete hozta meg számára a sikert. Azoknak a német értelmiségieknek a helyzetét mutatja be, akik sem Kelet- sem Nyugat-Németországban nem érzik jól magukat. 1964-ben Walter Ulbrichtről írt életrajzi esszét. 1966-ban jelent meg a Casanova oder Der Kleine Herr in Krieg und Frieden című bestseller regénye, amelyben az alkalmazkodni képtelen ember típusát rajzolja meg különböző társadalmi rendszerekben.

1973-ban a feltűnést és felháborodást kiváltó Die Erde ist unbewohnbar wie der Mond regényében bírálta a Nyugat-Németországban uralkodó életviszonyokat. A regényben ábrázolt zsidó ingatlanspekuláns alakjában Ignatz Bubis üzletember, politikus és a Német zsidók központi tanácsa elnökének karikatúrája volt felismerhető. Antiszemitizmussal vádolták Zwerenzt. Barátja, Rainer Werner Fassbinder színpadra vitte a regényt A szenny, a város és a halál (Der Müll, die Stadt und der Tod) címmel. 1975-ben a Die Quadriga des Mischa Wolf regényében a Stasi főnöke, Markus Wolf által szervezett Guillaume-affért írta le. Zwerenz Gert Amsterdam álnéven erotikus és pornográf írásokat is publikált. 1991-ben neki ítélték az Alternatív Georg Büchner-díjat. Az író 80. születésnapja alkalmából a Junge Welt baloldali és marxista beállítottságú berlini napilap folytatásokban közölte az először 1948-ban megjelent háborúellenes Ballade vom Holzhaufen bei Minsk című verses művét.

Zwerenz a politikában

[szerkesztés]

1994-ben a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) nyílt listáján indult a választásokon, és bekerült a parlamentbe. 1998-ig vett részt a törvényhozásban. 2009-ben a parlamenti választások idején nyilvánosan a Die Linke párt támogatására szólított fel.

Díjak, kitüntetések

[szerkesztés]

Művei (Válogatás)

[szerkesztés]
  • Magie, Sternenglaube, Spiritismus, Streifzüge durch den Aberglauben, 1956
  • Die Liebe der toten Männer, 1959
  • Aufs Rad geflochten. Roman vom Aufstieg der neuen Klasse, 1959
  • Ärgernisse – Von der Maas bis an die Memel, 1961
  • Wider die deutschen Tabus, 1962
  • Heldengedenktag. Dreizehn Versuche in Prosa, eine ehrerbietige Haltung einzunehmen, 1964
  • Casanova oder der Kleine Herr in Krieg und Frieden, 1966
  • Vom Nutzen des dicken Fells und andere Geschichten, 1968
  • Die Lust am Sozialismus, 1969
  • Leslie Markwart (álnév) Die Zukunft der Männer, 1970
  • Kopf und Bauch. Die Geschichte eines Arbeiters, der unter die Intellektuellen gefallen ist, 1971
  • Der plebejische Intellektuelle, 1972
  • Bericht aus dem Landesinneren. City. Strecke. Siedlung, 1972
  • Die Erde ist unbewohnbar wie der Mond, 1973
  • Der Widerspruch. Autobiographischer Bericht, 1974
  • Die Quadriga des Mischa Wolf, 1975
  • Die Westdeutschen. Erfahrungen, Beschreibungen, Analysen, 1977
  • Das Grosselternkind, 1978
  • Die schrecklichen Folgen der Legende, ein Liebhaber gewesen zu sein. Erotische Geschichten, 1978
  • Kurt Tucholsky. Biographie eines guten Deutschen, 1979
  • Die Ehe der Maria Braun, 1979
  • Ein fröhliches Leben in der Wüste. Roman einer Reise durch drei Tage und drei Nächte, 1979
  • Die Geschäfte des Herrn Morgenstern, 1980
  • Wir haben jetzt Ruhe in Deutschland, 1981
  • Die 25. Stunde der Liebe, 1981
  • Das Konzept des plebejischen Intellektuellen, 1981
  • Die Freiheit einer Frau, 1981
  • Schöne Geschichten. Erotische Streifzüge, 1981
  • Ungezogene Geschichten, 1981
  • Wüste Geschichten von Liebe und Tod. Erotische Erzählungen, 1981
  • Der langsame Tod des Rainer Werner Fassbinder, 1982
  • Der Bunker, 1983
  • Schöne Niederlagen. Wie Stories entstehen, und Weltuntergänge, 1983
  • Das Lachbuch, 1984
  • Die DDR wird Kaiserreich. Thriller, 1985
  • Langsamer deutscher Walzer. Thriller, 1985
  • Frisches Blut und alte Krieger. Thriller, 1986
  • Die Rückkehr des toten Juden nach Deutschland, 1986
  • „Soldaten sind Mörder“. Die Deutschen und der Krieg, 1988
  • Vergiß die Träume Deiner Jugend nicht, 1989
  • Der legitime Krieg?, 1991
  • Rechts und dumm, 1993
  • Links und lahm. Die Linke stirbt, doch sie ergibt sich nicht, 1994
  • Die neue Weltordnung, 1994
  • Krieg im Glashaus oder Der Bundestag als Windmühle. Autobiographische Aufzeichnungen vom Abgang der Bonner Republik, 2000
  • Sklavensprache und Revolte (mit Ingrid Zwerenz), 2004

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Gerhard Zwerenz ist tot (német nyelven). spiegel.de. (Hozzáférés: 2015. július 13.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gerhard Zwerenz című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
  • Dorlis Blume, Irmgard Zündorf: Gerhard Zwerenz (német nyelven). Lebendiges Museum Online. (Hozzáférés: 2017. február 19.)