Grimalda

Grimalda
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségCerovlje
Jogállásfalu
PolgármesterEmil Daus
Irányítószám52402
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség75 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság447 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 58″, k. h. 13° 58′ 48″45.316000°N 13.980000°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 58″, k. h. 13° 58′ 48″45.316000°N 13.980000°E
SablonWikidataSegítség

Grimalda falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Cerovljéhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 15 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re északnyugatra a Mirna egyik mellékfolyója feletti magaslaton fekszik. A Buzet-Pazin főútról egy bekötőúton közelíthető meg. Városias jellegét a két templom és a tér körüli házak elhelyezkedése adja. Plébániájához Cerje, Renovik, Mlake, Omošćice, Orlišće, Pagubice, Podmeja és Podmerišće települések tartoznak.

Története

[szerkesztés]

A település területe már a történelem előtti időben is lakott volt és az ókorból is származik néhány rá vonatkozó feljegyzés. Az itt talált római sírkövek ma a pólai múzeumban láthatók. Első írásos említése 1202-ben történt amikor az aquileiai pátriárka birtoka lett. 1420-ig több hűbérura is volt, ekkor azonban velencei kézre került. Határmenti településként nagy katonai jelentőséggel bírt. A 16. és 17. században az osztrák-velencei harcokban többször is súlyos károk érték, különösen sokat szenvedett 1615 és 1618 között az uszkók háború során. Egyházilag annak megszűnéséig a pićani püspökséghez tartozott. A településnek 1857-ben 306, 1910-ben 334 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak 2011-ben 75 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
306 316 278 314 316 334 588 561 270 264 214 151 121 93 78 75

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent György tiszteletére szentelt régi plébániatemploma a 13. századból származik. Egyhajós épület négyszögletes szentéllyel és érdekes formájú két emelet magas harangtoronnyal. Szentélyét később gótikus stílusban építették át, majd a barokk korban a boltozatot építették át és az északi főfalat erősítették meg támasztékokkal. Ma temető veszi körül és halottasházként használják.
  • Az új plébániatemplomot 1891-ben építették neoklasszicista stílusban ugyancsak Szent György tiszteletére szentelve.
  • Minden évben Szent György napján fiatal zenészek tartanak itt találkozót.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]