Horvátlövő

Horvátlövő
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Horvátlövő címere
Horvátlövő címere		 Horvátlövő zászlaja
Horvátlövő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterBugnits Vilmos (független)[1]
Irányítószám9796
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség186 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 49″, k. h. 16° 27′ 39″47.180360°N 16.460700°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 49″, k. h. 16° 27′ 39″47.180360°N 16.460700°E
Horvátlövő (Vas vármegye)
Horvátlövő
Horvátlövő
Pozíció Vas vármegye térképén
Horvátlövő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvátlövő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Horvátlövő (horvátul: Hrvatske Šice,[3] németül: Kroatisch Schützen) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szombathelytől mintegy 15 kilométerre délnyugatra fekszik, a Pinka bal partján, közvetlenül az osztrák határ mellett.

A szomszédos települések: észak felől Vaskeresztes, kelet felől Nárai, dél felől pedig Pornóapáti; nyugat felől a már Ausztriához tartozó Németlövő (Deutsch-Schützen) határolja.

Horvátlövő látképe északról

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, a Pornóapáti-Bucsu közt húzódó 8714-es úton. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a Szombathelytől induló 89-es főúton közelíthető meg, bucsui letéréssel, vagy a 86-os főútról Újperintnél letérve, Nárai-Pornóapáti érintésével, a 8707-es, majd a 8713-as s végül a 8714-es úton.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve arra utal, hogy egykor határőrző íjászok faluja volt, nevének előtagját horvát lakosságáról kapta.

Története

[szerkesztés]

A honfoglalás után királyaink a nyugati gyepűk védelmére határőröket telepítettek ide. A 15. században az Erdődy család birtoka. Eredeti lakossága valószínűleg 1532-ben semmisült meg, amikor a Kőszeget ostromló török a környék falvait elpusztította. Helyükre birtokosai délről horvátokat telepítettek a Pinkamentére. Horvátlövőre ekkor 14 horvát családot telepítettek. 1548-ban Thotsiczen néven említik (német: schütze = lövész). Eredetileg valószínűleg Kislövőnek hívták, majd a 16. században Tótlövő, ezután Horvátlövő lett a neve. 1592-ben a Zrínyi család újabb horvát családokat telepített le a faluban, akik ma is sajátos, ún. gradišćei nyelv-et beszélnek, amit Ausztriában burgenlandi horvát nyelv-nek mondanak. 1613-ban Horvát Sicz alakban említik, ekkor 38 jobbágycsalád élt a településen. 1715-ben a szomszédos Németlövő horvát lakosságát telepítették át ide, az itteni németeket pedig Németlövőre költöztették. Ezután a községben 32 paraszti és 26 zsellérportát számláltak. 1787-ben 293 lakos élt a faluban. A település lakosságából 75 ma is horvát nemzetiségű.

Fényes Elek szerint "Horvát-Schücz, horvát falu, Vas vmegyében, a Pinka völgyében, 314 kath. lak. jó réttel, erdővel. F. u. Erdődy. Ut. p. Szombathely."[4]

Magyarország vármegyéi és városai Vas megyéről szóló kötetében "Horvát-Lő lakosainak száma 418, a kik r. kath. vallásúak. A községet, melynek 58 háza van, vegyesen németek és horvátok lakják. Postája Német-Keresztes, távírója Szombathely. Birtokos gróf Erdődy György."[5]

1910-ben 397, túlnyomóan horvát lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A községet a trianoni békeszerződés Ausztriának ítélte, a lakosság tiltakozása miatt 1923. január 10-én a környező határmenti községekkel együtt visszacsatolták Magyarországhoz, (ld. még soproni népszavazás).

Önkéntes tűzoltósága 1893-ban alakult, első szerháza 1899-1900 között épült. A községet az országhatár 1949-ben történt lezárásáig kishatárforgalmi átkelőhely kötötte össze Németlövővel.[6] Határőr laktanyája 1956-1957, a termelőszövetkezeti major épületegyüttese 1961-1963, kultúrháza 1964-1966 között épült. Orvosi rendelőjét és önkormányzati hivatalát 1999-ben avatták.[6] 2003-ban adták át a szomszédos Pornóapátival együtt megvalósított szennyvíz-csatorna hálózatot.[7] 2005-ben a falutól délre elkészült a Németlövőre menő út[8] magyar szakasza. 2007-ben a Schengeni egyezményhez való csatlakozással a határok megnyíltak, majd 2009-ben a osztrák oldalon is elkészültek a kapcsolódó útépítések.

Igazgatási változásai

[szerkesztés]

1922-ig a németlövői, 1923-1950-ig a pornóapáti körjegyzőséghez tartozott, 1950. október 28-tól 1966. szeptember 30-ig önálló közigazgatása volt, ezután 1970. június 30-ig a pornóapáti, majd 1990. december 31-ig a felsőcsatári közös tanács társközsége lett. 1991. január 1-jétől önkormányzat irányítja, és ismét a Pornóapáti Körjegyzőséghez tartozik.[6]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács László (független)[9]
  • 1994–1998: Kovács László (független)[10]
  • 1998–2002: Kovács László (független horvát kisebbségi)[11]
  • 2002–2006: Kovács László (független horvát kisebbségi)[12]
  • 2006–2010: Kovács László András (független)[13]
  • 2010–2014: Kovács László András (független)[14]
  • 2014–2019: Bugnits Vilmos (független)[15]
  • 2019–2024: Bugnits Vilmos (független)[16]
  • 2024– : Bugnits Vilmos (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
198
193
190
217
191
214
186
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,9%-a magyarnak, 57,9% horvátnak, 7,9% németnek mondta magát (20% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 3,2% (12,6% nem nyilatkozott).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Horvátlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas megye szerk. Borovszky Samu Bp. 1898.
  6. ↑ a b c [1] Falutörténet a község honlapján
  7. ↑ Egy referencia az érdekességekről Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben – VÁTI KHT.
  8. ↑ Egy referencia az érdekességekről[halott link]
  9. ↑ Horvátlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Horvátlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  11. ↑ Horvátlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  12. ↑ Horvátlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  13. ↑ Horvátlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  14. ↑ Horvátlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  15. ↑ Horvátlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  16. ↑ Horvátlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  17. ↑ Horvátlövő Helységnévtár
  18. ↑ Egy referencia az érdekességekről. [2009. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 4.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]