Ispáca

Ispáca (Špačince)
A Kisboldogasszony templom
A Kisboldogasszony templom
Ispáca zászlaja
Ispáca zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
Első írásos említés1275
PolgármesterJúlius Zemko
Irányítószám919 51
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség3110 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
Terület22,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 26′ 26″, k. h. 17° 36′ 39″48.440556°N 17.610833°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 26″, k. h. 17° 36′ 39″48.440556°N 17.610833°E
Ispáca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ispáca témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ispáca (1899-ig Spácza, szlovákul Špačince) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyszombattól 7 km-re északra fekszik.

Élővilága

[szerkesztés]
  • 2023
    2023

Korábban a szeszgyár magas kéményén fészkeltek gólyák. Ennek ledöntése után 2019-ben új alátétet állítottak önkéntesek, melyben 2020-tól volt költés. A faluban 2023-ban 3 gólyafiókából 2 maradt életben.[2]

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a mai kálvária környékén már az i. e. 8. századtól fogva emberi település állt, mely körülbelül az i. e. 5. századig állt fenn.

A község területén fekvő birtok Könyves Kálmán király 1111-ben kiadott oklevele szerint a zobori apátsághoz tartozott. A mai települést 1275-ben "Spacha" néven említik először, amikor III. András király a birtokot Gueth ispánnak adta, aki ezt követően felvette a Spáczay előnevet. A Spáczay család egészen 1751-ig maradt a község földesura. Később a Dobsa, Kéméndy, Czer és más családoké volt. A 18. század második felében a Brunswick család alsókorompai uradalmához tartozott. 1861-ben a falu birtokosa a Révay család volt. A község temploma 1312-ben már állt, ebből a templomból mára csak a szentély maradt fenn; ma kápolnaként szolgál. A település 1699-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott. 1720-ban 22 adózó portája volt. 1828-ban 147 házában 1039 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "SPACZA. Tót Mezőváros Pozsony Várm. lakosai katolikusok, fekszik Nagyszombathoz mintegy mértföldnyire; határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék."[3]

Fényes Elek szerint "Spácza, tót m. v., Poson most Nyitra vmegyében, N. Szombathoz északra 1 órányira: 962 kath., 7 evang., 81 zsidó lak., kath. paroch. templommal, több közbirtokos urak lakházaival. Szántóföldjei szép rozsot teremnek; rétjei bőven vannak, s kétszer kaszálhatók; bort is termeszt. F. u. többen."[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 1211 lakosából 17 magyar és 1064 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1741 lakosából 122 magyar és 1572 szlovák anyanyelvű volt.

2001-ben 2026 lakosából 1 magyar és 2009 szlovák volt.

2011-ben 2295 lakosából 5 magyar és 2140 szlovák volt.

2021-ben 3110 lakosából 1 (+1) magyar, 3035 (+3) szlovák, (+2) cigány, 18 (+6) egyéb és 56 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1580 körül Zongor Zsigmond nyitrai és esztergomi kanonok, ludányi apát, a fellebbezési törvényszék bírája, 1644-től csanádi püspök, 1648-tól nagyváradi püspök, 1655-től haláláig váci püspök.
  • Itt született 1849-ben Feld Zsigmond színész, színházigazgató
  • Itt született 1849-ben Wertner Mór magyar történész, genealógus, orvos.
  • Itt született 1870-ben Szlezák László harangöntő mester.
  • Itt hunyt el 1896-ban Sullay Rezső római katolikus plébános.
  • Itt szolgált Farkas Antal (1787-1872) katolikus pap.
  • Innen származik Miloš Zárecký (1980) szerzetes pap.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Sport

[szerkesztés]
  • TJ Družstevník Špačince

Kultúra

[szerkesztés]
  • A községnek saját népi együttese van (Špačinčanka);
  • Countryfesztiválokat rendeznek.

Gazdaság

[szerkesztés]
  • Biogal
  • Jaf Holz

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ ma7.sk

Források

[szerkesztés]
  • Pichlerová, M. 1963: Špačince v praveku a v ranej dobe dejinnej. Zbor. SNM LVII - História 3, 104-125.