Ispáca (Špačince) | |||
A Kisboldogasszony templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Nagyszombati | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1275 | ||
Polgármester | Július Zemko | ||
Irányítószám | 919 51 | ||
Körzethívószám | 033 | ||
Forgalmi rendszám | TT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3110 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 104 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 158 m | ||
Terület | 22,10 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 26′ 26″, k. h. 17° 36′ 39″48.440556°N 17.610833°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 26″, k. h. 17° 36′ 39″48.440556°N 17.610833°E | |||
Ispáca weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ispáca témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ispáca (1899-ig Spácza, szlovákul Špačince) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Nagyszombattól 7 km-re északra fekszik.
Korábban a szeszgyár magas kéményén fészkeltek gólyák. Ennek ledöntése után 2019-ben új alátétet állítottak önkéntesek, melyben 2020-tól volt költés. A faluban 2023-ban 3 gólyafiókából 2 maradt életben.[2]
A régészeti leletek tanúsága szerint a mai kálvária környékén már az i. e. 8. századtól fogva emberi település állt, mely körülbelül az i. e. 5. századig állt fenn.
A község területén fekvő birtok Könyves Kálmán király 1111-ben kiadott oklevele szerint a zobori apátsághoz tartozott. A mai települést 1275-ben "Spacha" néven említik először, amikor III. András király a birtokot Gueth ispánnak adta, aki ezt követően felvette a Spáczay előnevet. A Spáczay család egészen 1751-ig maradt a község földesura. Később a Dobsa, Kéméndy, Czer és más családoké volt. A 18. század második felében a Brunswick család alsókorompai uradalmához tartozott. 1861-ben a falu birtokosa a Révay család volt. A község temploma 1312-ben már állt, ebből a templomból mára csak a szentély maradt fenn; ma kápolnaként szolgál. A település 1699-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott. 1720-ban 22 adózó portája volt. 1828-ban 147 házában 1039 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "SPACZA. Tót Mezőváros Pozsony Várm. lakosai katolikusok, fekszik Nagyszombathoz mintegy mértföldnyire; határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék."[3]
Fényes Elek szerint "Spácza, tót m. v., Poson most Nyitra vmegyében, N. Szombathoz északra 1 órányira: 962 kath., 7 evang., 81 zsidó lak., kath. paroch. templommal, több közbirtokos urak lakházaival. Szántóföldjei szép rozsot teremnek; rétjei bőven vannak, s kétszer kaszálhatók; bort is termeszt. F. u. többen."[4]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
1880-ban 1211 lakosából 17 magyar és 1064 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1741 lakosából 122 magyar és 1572 szlovák anyanyelvű volt.
2001-ben 2026 lakosából 1 magyar és 2009 szlovák volt.
2011-ben 2295 lakosából 5 magyar és 2140 szlovák volt.
2021-ben 3110 lakosából 1 (+1) magyar, 3035 (+3) szlovák, (+2) cigány, 18 (+6) egyéb és 56 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]