James T. Farrell

James T. Farrell
Született1904. február 27.[1][2][3][4][5]
Chicago[6][7]
Elhunyt1979. augusztus 22. (75 évesen)[1][6][2][3][4]
New York[8][6]
Állampolgárságaamerikai
HázastársaHortense Alden (1940–1955)[9]
Foglalkozása
  • író
  • regényíró
  • irodalomkritikus
IskoláiChicagói Egyetem (1925–1929)
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj (1936)[7]
  • St. Louis Literary Award (1973)
  • Emerson-Thoreau Medal (1979)
A Wikimédia Commons tartalmaz James T. Farrell témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

James Thomas Farrell (Chicago, 1904. február 27. – New York, 1979. augusztus 22.) amerikai író, novellista, költő.

Élete

[szerkesztés]

Ír-amerikai család sarja volt, testvérei Earl, Joseph, Helen, John és Mary Farrell voltak. Rajtuk kívül számos testvére volt még, de ők már születésükkor, illetve gyermekkorukban meghaltak. Egy testvérét 1918-ban, a spanyolnátha-járványban vesztette el. Apja fuvaros, anyja házicseléd volt. Szülei túl szegények voltak ahhoz, hogy eltartsák, ezért három éves korában nagyszüleihez került.[10] A Mount Carmel High School-ban tanult, osztálytársa Richard Anthony Parker, a későbbi híres egyiptológus volt. Középiskolai tanulmányai után a Chicagói Egyetemen tanult tovább. 21 éves korában kezdett irodalommal foglalkozni, először rövidebb novellákat jelentetett meg különböző lapokban. Kivált a chicagói ír-amerikai közösség életének realisztikus leírásáról volt ismert, ennek legjobb példája az öt kötetből álló, Danny O'Neill regényciklus.

Aktív volt a trockijista politikában is, csatlakozott az amerikai Socialist Workers Party-hoz. Osztotta Albert Goldman és Felix Morrows kritikai álláspontját a párttal szemben. E párton belül szorosan együttműködött Goldmannal, 1948-ban további kritikákkal éltek a párt működését illetően. Megpróbálták elérni, hogy a párt támogassa a Marshall-tervet és Norman Thomas elnökjelöltségét. Mivel úgy vélték, hogy a sztálinizmust csak a kapitalizmus képes legyőzni, csatlakoztak a Socialist Party of America-hoz. Az 1960-as évek végén a polgári jogok mellett és a Vietnámi háború ellen foglalt állást.

Farrel két nővel, háromszor kötött házasságot. Első feleségét, Dorothy Butlert 1931-ben vette feleségül. Válásuk után 1941-ben a színésznő Hortense Alden lett a felesége, akitől két fia, Kevin és John született. 1955-ben elvált tőle, s még ugyanebben az évben ismét összeházasodott Dorothy Butlerrel. 1958-ban elváltak útjaik, ám hivatalosan nem váltak el, így haláláig törvényes házasok maradtak.[11]

Munkái

[szerkesztés]
  • Young Lonigan (1932)
  • Gas-House McGinty (1933)
  • Calico Shoes (1934)
  • The Young Manhood of Studs Lonigan (1934)
  • Guillotine Party and Other Stories (1935)
  • Judgment Day (1935)
  • A Note on Literary Criticism (1936)
  • A World I Never Made (1936)
  • Can All This Grandeur Perish? and Other Stories (1937)
  • No Star Is Lost (1938)
  • Tommy Gallagher's Crusade (1939)
  • Father and Son (1940)
  • The Bill of Rights in danger!: the meaning of the Minneapolis convictions (1941)
  • Decision (1941)
  • Ellen Rogers (1941)
  • $1000 a Week and Other Stories (1942)
  • My Days of Anger (1943)
  • To Whom It May Concern and Other Stories (1944)
  • Who are the 18 prisoners in the Minneapolis Labor Case?: how the Smith "Gag" Act has endangered workers rights and free speech (1944)
  • The League of Frightened Philistines and Other Papers (1945)
  • Bernard Clare (1946)
  • When Boyhood Dreams Come True and Other Stories (1946)
  • The Life Adventurous and Other Stories (1947)
  • Literature and Morality (1947)
  • Truth and myth about America (1949)
  • The Road Between (1949)
  • An American Dream Girl (1950)
  • The Name Is Fogarty: Private Papers on Public Matters (1950)
  • This Man and This Woman (1951)
  • Yet Other Waters (1952)
  • The Face of Time (1953)
  • Reflections at Fifty and Other Essays (1954)
  • French Girls Are Vicious and Other Stories (1955)
  • A Dangerous Woman and Other Stories (1957)
  • My Baseball Diary (1957)
  • It Has Come To Pass (1958)
  • Boarding House Blues (1961)
  • Side Street and Other Stories (1961)
  • Sound of a City (1962)
  • The Silence of History (1963)
  • What Time Collects (1964)
  • A Glass of Milk (1966)
  • Lonely for the Future (1966)
  • When Time Was Born (1966)
  • New Year's Eve/1929 (1967)
  • A Brand New Life (1968)
  • Childhood Is Not Forever (1969)
  • Judith (1969)
  • Invisible Swords (1971)
  • Judith and Other Stories (1973)
  • The Dunne Family (1976)
  • Olive and Mary Anne (1977)
  • The Death of Nora Ryan (1978)

Posztumusz megjelent munkái

[szerkesztés]
  • Eight Short, Short Stories (1981)
  • Sam Holman (1994)
  • Hearing Out James T. Farrell: Selected Lectures (1997)
  • Studs Lonigan: A Trilogy (2004)
  • Dreaming Baseball (2007)

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Zavaros idők; utószó Dragomán György, ford. Mesterházi Mónika; L'Harmattan, Bp., 2013 (Valahol Európában)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b c http://www.britannica.com/EBchecked/topic/202121/James-T-Farrell
  7. ↑ a b Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
  8. ↑ http://biography.yourdictionary.com/james-thomas-farrell
  9. ↑ Kongresszusi Könyvtár: Library of Congress Name Authority File (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. október 19.)
  10. ↑ Pennilesspress Farrell-tanulmánya
  11. ↑ Chicago Tribune cikke

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a James T. Farrell című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.