János Fülöp mainzi érsek

János Fülöp mainzi érsek
Johann Philipp von Schönborn

Mainz érseke és választófejedelme
Uralkodási ideje
1647. november 19. 1673. február 12.
ElődjeAnzelm Kázmér Wambolt
UtódjaLothár Frigyes
Würzburg püspöke
Uralkodási ideje
1642. szeptember 8. 1673. február 12.
ElődjeFranz von Hatzfeld
UtódjaJohann Hartmann von Rosenbach
Worms püspöke
Uralkodási ideje
1663. 1673. február 12.
ElődjeHugo Eberhard Kratz von Scharfenstein
UtódjaLothar Friedrich von Metternich-Burscheid
Életrajzi adatok
UralkodóházSchönborn-ház
Született1605. augusztus 6.
Laubuseschbach
Elhunyt1673. február 12. (67 évesen)
Würzburgi Püspökség, Würzburg
NyughelyeSzent Márton és Szent István-dóm
ÉdesapjaFriedrich Georg von Schönborn
Testvére(i)Philipp Erwein von Schönborn
A Wikimédia Commons tartalmaz János Fülöp mainzi érsek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

János Fülöp mainzi érsek (németül: Johann Philipp von Schönborn, Laubuseschbach, 1605. augusztus 6.Würzburg, 1673. február 12.) mainzi érsek és egyben választófejedelem, a Würzburgi és a Wormsi egyházmegye vezetője és a Rajnai Szövetség elnöke.

Életútja

[szerkesztés]

János Fülöp született az Eschbachi kastélyban Georg von Schönborn és Barbara von der Leyen gyermekeként. Eredetileg protestáns volt, de később áttért a katolikus hitre és a jezsuiták oktatták. Tanult Németországban, Franciaországban és Itáliában. 1621-től klerikus volt Würzburgban, 1626-ban átkerült Mainzba.
1642. szeptember 8-án Würzburg püspöke lett. Már ekkor erőteljes orientációt mutatott a franciák felé és ellene volt a Habsburgoknak, akik a német császári címre pályáztak és abszolút módon igyekeztek kormányozni.

1647. november 19-én lett mainzi érsek, s ezzel mint választófejedelemmé emelkedett, így komolyan tudta befolyásolni a császárválasztást. Más Habsburgokkal szemben álló észak-német fejedelmekkel együtt nyíltan a francia király XIV. Lajos oldalán álltak, akinek országa a Habsburg Birodalom esküdt ellensége volt már több mint egy évszázada.

Az érsek ugyanakkor a török elleni háborúra is figyelmet szentelt, noha a franciák török-barát politikát folytattak. Így amikor 1657-ben Erdélyt török támadás érte, egy évvel később létrehozta más német fejedelmekkel és hercegekkel, valamint a svéd királlyal az első Rajnai Szövetséget, amely a török és a Habsburgok ellen született. Kinyilvánította, hogy a török háborút a maga ügyének is tekinti, s csak akkor hajlandó voksát adni I. Lipót osztrák császárra a német-római császárválasztáson, amennyiben segítséget ad II. Rákóczi Györgynek. Lipót ígéretet tett erre és megválasztották császárrá, de miután ez megtörtént, közölte IV. Mehmed szultánnal, hogy nem kívánkozik beavatkozni a török-erdélyi konfliktusba.

1663-ban az érsek megkapta a wormsi püspökség vezetését. Ebben az évben a törökök az erdélyiek után a magyarok és az osztrákok ellen folytatták a háborújukat. Zrínyi Miklós horvát bán, Nádasdy Ferenc országbíró, és Wesselényi Ferenc nádor Regensburgba küldöttséget menesztettek, amely találkozott az érsekkel. János Fülöp megígérte, hogy csapatokat küld Magyarországra. A több mint 7 ezer fős rajnai sereg rövidesen megérkezett és aktívan részt vett a török elleni háborúban.

Az érseket mélységesen felháborította a vasvári béke, s titokban támogatást ígért a Habsburgok ellen Zrínyi Miklósnak, majd Wesselényi Ferencnek is.

1673-ban halt meg Würzburgban, s a Mainzi katedrálisban helyezték örök nyugalomra.

Képgaléria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]