Kisdorog | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Bonyhádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nier János (független)[1] | ||
Irányítószám | 7159 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 643 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,55 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 20 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 23′ 15″, k. h. 18° 29′ 41″46.387539°N 18.494781°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 15″, k. h. 18° 29′ 41″46.387539°N 18.494781°E | |||
Kisdorog weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdorog témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisdorog (németül Kleindorog) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban. Külterületként hozzátartozik Juhépuszta, Lászlómajor, Ódánypuszta és Ördögmalompuszta is.
A Dunántúli-dombság Völgység nevű tájegységében, a Mucsi-Hidas-patak völgyében fekszik. A megye középső-déli részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól körülbelül 20, Bonyhádtól mintegy 15 kilométerre található. A szomszédos települések: Bonyhádvarasd, Nagyvejke, Tevel, Kéty, Zomba, Bonyhád-Tabód.
Központján a Zomba legdélebbi külterületeitől idáig húzódó 6536-os út halad keresztül, de a közigazgatási területén áthalad a Bonyhád-Tevel közti 6535-ös út is.
Közigazgatási területét érinti a Bonyhád-Tevel közti, a 6-os főutat a 65-ös főúttal összekötő 6535-ös út – ezen mindkét főút irányából könnyen megközelíthető –, de a központján csak a Zomba déli külterületétől (a 6533-as úttól) Bonyhád-Tabódon keresztül idáig húzódó 6536-os út vezet keresztül.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasútvonal nem érinti a települést. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 15 kilométerre lévő Hidas-Bonyhád vasútállomás[3] a MÁV 50-es számú, Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán. Körülbelül 20 kilométerre található Szekszárd vasútállomás, illetve Szakály-Hőgyész vasútállomás is[4] vasútállomása, előbbi a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán, utóbbi a 40-es számú (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon.
A régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkor óta folyamatosan lakott hely volt a környék. Találtak itt szkíta, kelta és római leletanyagot is. Egy késő-római temető egyik sírjának fedőlapján Arius-ábrázolást találtak,[5] amely több más lelettel együtt bizonyítja hazánk DNy-i részén az arianizmus elterjedtségét.[6]
A honfoglalás és az államalapítás után a Gutkeled-nemzetség birtokai közé tartozott a falu.
A törökök 1526 után elpusztították.
A 18. század elején református magyarok, 1740 körül katolikus németek telepítették be újra a falut. A század elején a Dőry család birtoka volt.
A második világháború után a németek nagy részét kitelepítették, helyükre bukovinai székelyek és csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.
A települési önkormányzat képviselő-testületét (a polgármester mellett) korábban 7 fő alkotta, 2010 óta 4 főből és a polgármesterből áll. Kisdorog Község Önkormányzatának címe: 7159 Kisdorog, Kossuth L. u. 187., telefonszámai 74/404-292 és 74/404-464 (utóbbi faxszám is); e-mail címei: kisdorog@polghiv.tolnamegye.hu és kisdorog.onkormanyzat@axelero.hu. A településen Német Nemzetiségi Önkormányzat is működik; a mindenkori nemzetiségi képviselők rendszerint a Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének a tagjai is. (A felsorolt adatok egy része elavult lehet, szükség szerint ellenőrzésre és pontosításra szorulhatnak.)
A település népességének változása:
Lakosok száma | 773 | 756 | 738 | 652 | 635 | 649 | 643 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a lakosok csaknem 100%-a magyarnak, ezen belül pedig kb. 20%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 21,5% németnek, 0,8% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 16,5% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,5% volt római katolikus, 2% református, 1,1% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).[16]
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 93%-a római katolikus, kb. 3,5%-a református, és kb. 1%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 2,5%.[15]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,7%, református 3,3%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 3% (17,2% nem nyilatkozott).[17]
A Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébánia 1793-ban létesült, római katolikus anyakönyveit is ettől kezdve vezetik. Plébániatemplomának titulusa: Szent Lőrinc vértanú. A plébániához tartozó ódányi római katolikus temetőkápolna a Nagyboldogasszony tiszteletére épült. Fíliaként Kisdoroghoz tartozik Bonyhád-Tabód, és az 1964-ben itt épült Szent Erzsébet-kápolna.
Az első reformátusok a 18. század elején, magyar telepesekként érkeztek a faluba. Jelenleg a Dunamelléki Református Egyházkerület Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.
1954-ben alakult meg a helyi sportkör, a Kisdorogi MEDOSZ SE a Juhéi állami Gazdaság támogatásával. A labdarúgócsapat a Tolna Megyei Bajnokság I. osztályában szerepel. A csapat neve azóta átalakult Kisdorogi FC-re.