Kućanci

Kućanci
A Szent Péter Pál pravoszláv templom
A Szent Péter Pál pravoszláv templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségMagadenovac
Jogállásfalu
Irányítószám31542
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség401 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság93 m
Terület49,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 39′ 18″, k. h. 18° 08′ 08″45.655000°N 18.135556°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 18″, k. h. 18° 08′ 08″45.655000°N 18.135556°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kućanci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kućanci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Magadenovachoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 43, közúton 52 km-re nyugatra, Nekcsétől légvonalban 18, közúton 24 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, a Szlavóniai-síkságon, a Vučica és a Karašica folyók között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a középkorban is lakott volt. 2008-ban a Szlobodnica – Alsómiholjác gázvezeték építését megelőzően leletmentő ásatásokat folytattak a falu határában, melynek során két lelőhelyet tártak fel. A „Dubrava” lelőhely a falutól mintegy 500 méterre keletre, a „Selište” lelőhely pedig 500 méterre délre található. Mindkét helyen középkori településre utaló leletek, főként kerámia edények töredékei, fémtárgyak, egykori házak maradványai kerültek elő. A lelőhelyek szélesebb körű feltárására nem volt lehetőség, mivel a feltárás a vezeték nyomvonalán folyt.[2]

A falu a török uralom idején keletkezett a Felső-Drinamentéről érkezett pravoszláv szerbek betelepítésével. Nevét a betelepülők sajátos házépítési módszeréről (kućerce) kapta, mely a szomszédos települések lakossága körében gúny tárgyát képezte. Először 1680-ban említik, amikor már 80 ház állt a településen. A lakosság száma olyan ütemben nőtt, hogy 1685-re már Alsómiholjácnál is népesebb település lett. Birtokosa a valpói Arszlán bég volt. A környező településekkel együtt 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A falu 1698-ban „Kutyanczi” néven Klokocsevacz hajdútelepülés északi szomszédjaként adatok nélkül szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. 1702-ben 20 ház állt a településen.

Az első katonai felmérés térképén „Kucsancze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kuchancze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kuchancze” néven 149 házzal, 139 katolikus és 788 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század végén környékbeli horvátokat, dunai svábokat és dél-magyarországi magyarokat telepítettek be a környező földek és erdők megművelésére.

1857-ben 813, 1910-ben 585 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 47%-a szerb, 28%-a horvát, 14%-a magyar, 9%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a magyar és német lakosságot elűzték. Sokakat a valpói gyűjtőtáborba hajtottak.

1960-ig Kućanciban két utca volt. A Kućanci utca, amelyben elsősorban a szerbek találhatók, és a Jarak utca, ahol a horvátok laknak. A Jarak (árok) utcán régen egy csatorna vezetett végig, amelyet fűzfák szegélyeztek. Erről kapta a nevét. Még ma is, amikor a Matija Gubec utcára mennek, a háztulajdonosok Jarakba mennek. 1942-ben nagy betonkereszt állítottak fel a Matija Gubec utca bejáratánál. 1960-ban a Kućanci utca nevét Ivo Marinković utcává keresztelték át (az 1990-es években neve Kralj Zvonimir utcára változott), a Jarak utca pedig az egykori parasztvezérről Matija Gubec utca lett. 1991-ben lakosságának 54%-a szerb, 41%-a horvát, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 513 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
813 853 783 911 1.121 1.338 1.233 1.457 1.238 1.332 1.244 1.012 840 715 622 513

Gazdaság

[szerkesztés]

A község gazdaságában a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés, a kereskedelem, valamint a vendéglátás dominálnak és más tevékenységeknek csak kis részben vannak képviselve. Az állattenyésztés és a szántóföldi gazdálkodás mellett kedvezőek a feltételek a kertészet, a gyümölcstermesztés, a kisállatok (baromfi, sertéstenyésztés) és a virágkertészet fejlesztéséhez.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1828-ban épült a régi, Szent György fatemplom helyén. Az ortodox temető egyidős a faluval.
  • Szent Máté apostol és evangélista tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1941-ben épült. A šljivoševci plébánia filiája. A katolikus temetőt 1942-ben létesítették, addig a halottakat a šljivoševci temetőbe temették.

Oktatás

[szerkesztés]

A településen a magadenovaci általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik. A felsős tanulók a magadenovaci általános iskolába járnak.

Az NK Kućanci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel.

Egyesületek

[szerkesztés]
  • DVD Kućanci önkéntes tűzoltó egyesület, alapítva 1959.
  • Udruga žena Kućanci nőegyesület
  • Udruga mladih Kućanci ifjúsági egyesület

Híres emberek

[szerkesztés]

Itt született 1914. szeptember 11-én Pál szerb pravoszláv pátriárka.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul) Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba (horvátul)