Kóspallag | |||
Kóspallag főutcája | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Szobi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Plachi Attila (független)[1] | ||
Irányítószám | 2625 | ||
Körzethívószám | 27 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 704 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 58,65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,77 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Börzsöny[3] | ||
Földrajzi kistáj | Börzsönyi-kismedencék[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 52′ 60″, k. h. 18° 55′ 60″47.883333°N 18.933333°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 60″, k. h. 18° 55′ 60″47.883333°N 18.933333°E | |||
Kóspallag weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóspallag témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kóspallag (szlovákul: Košpalag) község Pest vármegye északi részén, a Szobi járásban. A település területe a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.[4]
A település a Börzsönyben található, a Fekete-hegy, a Szép-bérc, a Kopasz-hegy és az Alsó-hegy által körbezárt Kóspallagi-medencében. A falutól keletre a Kishanta-patak, nyugatra a Korompa-patak folyik, amelyek tőle 2 km-re délre egyesülnek, és Malomvölgyi-, majd Medres-patak néven folynak tovább, és végül Zebegénynél ömlenek a Dunába.[4]
Külterületi településrészei:
A hegyvidéki jellegű éghajlat az alacsonyabb részeken 6–800 mm, a magasabb területeken 900–1250 mm csapadékkal jár.[4]
A környező erdők jellemző fái a kocsánytalan tölgy és a bükk. A zárt, gyakran gyenge aljnövényzetű erdők számos állatfajnak adnak otthont, mint például a szarvas, az őz, a vaddisznó, a róka, a nyest, a vadmacska, a réti- és a királysas, a karvaly, a vándorsólyom és a szalamandra.
A medencében az erdők rovására szántóföldeket, szőlőt, málnást alakítottak ki az idők folyamán.[4]
A falu területén a közelmúltban honfoglalás kori temetőt tártak fel.
Maga Kóspallag a Börzsöny legfiatalabb települése. A 18. században, Mária Terézia uralkodása alatt telepítette be gróf Grassalkovich Antal. Lakóinak egy része tót, más része német telepes volt, jellemzően katolikus vallásúak. Templomát 1804-ben szentelték fel.[6]
A település és környéke a 19. században és még a 20. század elején is híres dohánytermő vidék volt.
1910-ben 643 lakosából 373 magyar, 6 német, 264 szlovák volt. Ebből 631 római katolikus, 11 izraelita volt.
A 20. század elején Hont vármegye Szobi járásához tartozott.
Mai népessége 704 fő (2024. jan. 1.)[2], de 1973-ban még 1370-en lakták.[6]
Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Csizmadia Vilmos | független | 1990–2010 | Az 1990-es polgármester-választásról, a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján csak annak végeredménye állapítható meg.[7] |
Az 1994. december 11-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 318 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg. [Az érvénytelen szavazatok száma 21 volt.] [8] | |||
Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 459 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 380 szavazatot szerzett meg, amivel 82,79 %-os eredményt ért el.[9] | |||
A 2002. október 20-án megtartott választáson a 420 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 311 szavazatot szerzett meg, amivel 74,05 %-os eredményt ért el.[10] | |||
A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 387 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 199 szavazatot szerzett meg, amivel 51,42 %-os eredményt ért el.[11] | |||
Kramár Mihály | független | 2010–2011 | A 2010. október 3-án megtartott választáson a 414 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 161 szavazatot szerzett meg, amivel 38,89 %-os eredményt ért el.[12] |
Stefkó Imre | független | 2011–2014 | A 2011. november 6-án megtartott időközi választáson a 324 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 180 szavazatot szerzett meg, amivel 55,56 %-os eredményt ért el.[13] |
Klein Tibor | független | 2014–2019 | A 2014. október 12-én megtartott választáson a 438 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 221 szavazatot szerzett meg, amivel 50,46 %-os eredményt ért el.[14] |
A 2016. február 7-én megtartott időközi választáson a 421 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 242 szavazatot szerzett meg, amivel 57,48 %-os eredményt ért el.[15] | |||
Plachi Attila | független | 2019– | A 2019. október 13-án megtartott választáson a 391 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 237 szavazatot szerzett meg, amivel 60,61 %-os eredményt ért el.[16] |
A 2024. június 9-én megtartott választáson a 417 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 336 szavazatot szerzett meg, amivel 80,58 %-os eredményt ért el.[1] |
A településen a rendszerváltás óta eltelt időszakban kétszer kellett eddig időközi polgármester-választást tartani: 2011. november 6-án[13] az addigi polgármester lemondása miatt,[17][18] 2016. február 7-én pedig azért,[15] mert a képviselő-testület az előző év őszén feloszlatta magát.[19][20]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 751 | 765 | 731 | 747 | 724 | 722 | 704 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 7,7% szlováknak mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,4%, református 2,9%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 4,1% (19,9% nem nyilatkozott).[21]
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% szlováknak, 0,8% németnek, 0,4% románnak, 0,1% horvátnak, 4,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,8% volt római katolikus, 3,2% református, 1,1% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 11% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).[22]
Kóspallagra Nagymaros felől a 12-es főútból kiágazó 12 106-os úton, Szob irányából Márianosztrán át a 12 108-as úton juthatunk el. A településről autóbusszal szinte óránként elérhető Kismaros és rajta keresztül Vác, de csúcsidőben és ritkábban napközben Márianosztrán keresztül Szob felé is indulnak járatok.[6]
A falu idegenforgalmi jelentőségét főként fekvésének köszönheti, mivel a Börzsöny számos túraútvonala és látnivalója elérhető innen. Másfél kilométerre található tőle a kisinóci turistaház. A Kismaros felé vezető út mentén található a horgásztó. Kóspallagon három vadásztársaság is működik.
A régi mesterségek közül csak a kosárfonást művelik.
Látnivalók a településen és közvetlen környékén: