Kölesd

Kölesd
Kismegyeháza
Kismegyeháza
Kölesd címere
Kölesd címere		 Kölesd zászlaja
Kölesd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállásközség
PolgármesterGreifenstein József (független)[1]
Irányítószám7052
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség1306 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 37″, k. h. 18° 35′ 25″46.510280°N 18.590380°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 37″, k. h. 18° 35′ 25″46.510280°N 18.590380°E
Kölesd (Tolna vármegye)
Kölesd
Kölesd
Pozíció Tolna vármegye térképén
Kölesd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölesd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kölesd község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kölesd a Sió és Sárvíz mellett, Pakstól és Szekszárdtól egyaránt 25 kilométerre fekszik, a Tolnai-Hegyhát keleti oldalán. Központján észak-déli irányban a Harc-Simontornya közti 6317-es út halad végig, Pakssal a 6233-as út, Gyönkkel és Pincehellyel a 6313-as út, Borjád településrészét Kajdaccsal pedig a 6319-es út kapcsolja össze.

A település közelében, attól keletre húzódik a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonala, de a községhez legközelebb eső Kölesd-Alsótengelic megállóhely is csaknem 8 kilométerre található, Kajdacs megállóhely és Tengelic megállóhely között. A nagy távolság okán fokozatosan lecsökkent a személyforgalom, emiatt 2009. december 13. óta itt nem állnak meg a vonatok.

Története

[szerkesztés]

Már 3000 évvel ezelőtt virágzó városa volt itt a keltáknak. A Csont-hegy ormán állt tornyos váruk, városuk pedig a mocsaras vidéket szegélyező dombok oldalán terült el. Fontos átkelési pont volt Kölesd abban az időben, kereskedelmi és hadászati szempontból is központnak számított a vidéken. A Csont-hegy ormán lévő vár tornyairól a római korszak idején az ideözönlött pannonok culae-nak nevezték el a várromot, innen ered a község neve: Kölesd, ami tornyost jelent.

A honfoglalást követően a község őslakosságának zöme Árpád fejedelem korabeli besenyőtelepítés, akikhez magyarok, törökök, rácok és végül németek keveredtek idővel. Kölesd neve először a 13. században bukkan fel az írott forrásokban. A 14. században az Apar nemzetség, a 15. században pedig a Szerecseny család birtokolta. Jelentőségét mutatja, hogy a század folyamán számos ízben volt helyszíne a nemesi vármegye különféle gyűléseinek, 1490-ben pedig itt vívták meg a trón sorsát eldöntő csatájukat Corvin János és Kinizsi Pál seregei (ún. csontmezei csata[3]). A több évszázados békés fejlődést a török hódítás akasztotta meg a 16. században.

Tolna megyét s vele Kölesdet az 1540-es évek első felében vette birtokba I. Szulejmán oszmán szultán. A hadak elvonultával viszonylag békés időszak következett, amely alatt még gyarapodott is a virágzó gabona- és szőlőtermelést folytató település népessége. A kettős adóztatás terheinek és a századvég kiújult küzdelmeinek hatására azonban a helység a 17. századra elnéptelenedett. Ismételt betelepítésére csupán a Rákóczi-szabadságharc után került sor. A szabadságharc egyik győztes csatáját éppen Kölesdnél vívták. 1708. szeptember 2-án a kölesdi csatában Béri Balogh Ádám kuruc serege itt ütött rajta a délvidéki szerbeken, akiknek serege az északnyugatról érkező Sigbert Heister vezette császáriakkal akart egyesülni. A kurucok az úgynevezett harchegyről a belaci mocsarakba szorították a szerbeket, majd a Sió-Sárvíz síkságán Szekszárd felé kergették a megvert ellenséget.

1938-ban Kistormást egyesítették Kölesddel. 1939-ig az egyesített község neve Tormáskölesd volt, ekkor Kölesdre változott. 1940-ben, Uzdborjád megszüntetésekor annak borjádi részét szintén Kölesdhez csatolták, és ma is hozzá tartozik. Kistormás azonban 1947-ben ismét önálló községgé alakult.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kocsis György (független)[5]
  • 1994–1998: Kocsis György (független)[6]
  • 1998–2002: Kocsis György (független)[7]
  • 2002–2006: Kocsis György (független)[8]
  • 2006–2010: Berényi István (független)[9]
  • 2010–2014: Berényi István (független)[10]
  • 2014–2019: Berényi István (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Greifenstein József (független)[12]
  • 2024– : Greifenstein József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1515
1496
1482
1449
1338
1322
1306
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 18,8%, evangélikus 7,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 22,3% (15,6% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% szerbnek, örménynek, ukránnak és románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,4% volt római katolikus, 12,7% református, 5,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 19% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Jeszenszky-kastély
  • Sass-kúria (Borjád): Petőfi Sándor itt élő barátjánál, Sass Istvánnál vendégeskedett 1845. szeptember 26-tól október 5-ig. Néhány verset írt, közülük a legismertebbek A magyar nemes és A négyökrös szekér. Az épületet a 20. század elején lebontották. Az egykori ház udvarán az úgynevezett Borjádi méhesben kiállítás látható az itt tartózkodásának emlékére.
  • Református templom
  • Katolikus templom
  • Evangélikus templom (felújítva 2003-ban).
  • Söréttorony – a falutól körülbelül 4 kilométerre északra, Borjád közelében

Híres emberek

[szerkesztés]

Itt született

[szerkesztés]

Képtár

[szerkesztés]
  • A falu központja légi felvételen
    A falu központja légi felvételen
  • A kismegyeháza légi felvételen
    A kismegyeháza légi felvételen
  • Az evangélikus templom légi felvételen
    Az evangélikus templom légi felvételen
  • Helységnévtábla
    Helységnévtábla
  • Hajnal utca
    Hajnal utca
  • Kölesd három temploma, előtérben a katolikus templom
    Kölesd három temploma, előtérben a katolikus templom
  • Első világháborús emlékmű
    Első világháborús emlékmű
  • Polgármesteri hivatal
    Polgármesteri hivatal
  • Kossuth Lajos mellszobra
    Kossuth Lajos mellszobra
  • Kismegyeháza
    Kismegyeháza
  • Faluközpont, hátterben a református templom
    Faluközpont, hátterben a református templom
  • Nepomuki Szent János-kápolna (Kölesd, külterület, Felsőhídvég)
    Nepomuki Szent János-kápolna (Kölesd, külterület, Felsőhídvég)

Borjád

[szerkesztés]
  • A Sió Borjádnál
    A Sió Borjádnál
  • Híd a Sión
    Híd a Sión
  • Buszmegálló
    Buszmegálló
  • Régi ház a löszfal mögött
    Régi ház a löszfal mögött
  • Borjádi utcarészlet
    Borjádi utcarészlet
  • Harangláb
    Harangláb
  • A Söréttorony
    A Söréttorony
  • A Sió ártere Borjád és Kölesd között
    A Sió ártere Borjád és Kölesd között

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kölesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János : 1473-1504, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1894
  4. ↑ Kölesd története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  5. ↑ Kölesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Kölesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  7. ↑ Kölesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  8. ↑ Kölesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  9. ↑ Kölesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  10. ↑ Kölesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  11. ↑ Kölesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  12. ↑ Kölesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  13. ↑ Kölesd Helységnévtár
  14. ↑ Kölesd Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Kölesd
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölesd témájú médiaállományokat.
  • Glósz József. Kölesd. Száz magyar falu könyvesháza (2007). ISBN 963 9287 17 2. Hozzáférés ideje: 2014. február 7. 
  • Kölesd-Alsótengelic vasúti megállóhely
  • Kölesdi Közéleti Egyesület
  • Magyar falvak: Kölesd
  • Varga Anna: Két szomszéd falu. Adatok Kölesd magyar és Kistormás német községek összehasonlító néprajzához; Városi Ny., Szeged, 1940
  • Téli népszokások, nagyszüleink játékai, örökségünk. Kölesdi népdalok, -szokások és régi gyermekjátékok; szerk. Kiszler Gyuláné; Önkormányzat, Kölesd, 1995 (Kölesdi füzetek)
  • Határjárás Kölesden. A hátország történetéből. Kölesd, 1848–49; szerk., tan. Kiszler Gyuláné; Önkormányzat, Kölesd, 1999 (Kölesdi füzetek)
  • Kölesd; szerk. Bodorkós András; Szülőföld, Gencsapáti, 2011 (Magyarország kincsestára)
  • Kölesdi és siménfalvi értékek tára; Kölesdi Közéleti Egyesület, Kölesd, 2016

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]