Kömlőd | |||
A község központja; 9 órától 2 óra felé a 8135-ös út húzódik Kisbér irányába, a kép alján a 8137-es út becsatlakozó szakasza látható | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Oroszlányi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bogáth István (független)[1] | ||
Irányítószám | 2853 | ||
Körzethívószám | 34 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1108 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 47,55 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 32′ 48″, k. h. 18° 15′ 38″47.546781°N 18.260481°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 48″, k. h. 18° 15′ 38″47.546781°N 18.260481°E | |||
Kömlőd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kömlőd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kömlőd (szlovákul: Kemlíd) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban. Hozzá tartozik Parnakpuszta (Parnaková Pusta) is.
A Vértes hegység lábánál, a Tatai-hegysor (Bársonyos) dombvidékén fekszik. Oroszlánytól 9 kilométerre északnyugatra, Kisbértől 25 kilométerre keletre, Tatától 15 kilométerre délnyugatra, Tatabányától 15 kilométerre nyugatra található.
Központján a Tatabánya-Kisbér közti 8135-ös út halad keresztül, Tatával a 8137-es út köti össze. Nagyparnakpuszta nevű, a központtól távol eső külterületi településrésze a Mór-Kocs közti 8127-es út mellett helyezkedik el.
Autóbusszal a település az 1256-os, 1702-es, 1848-as, 1851-es, 8464-es, 8574-es és 8594-es járatokkal érhető el.[3]
A település neve 1439-ben Kemlew, 1446-ban Kemlewd alakban fordul elő. .
Területe részben a gesztesi várhoz tartozott, részben nemesi birtok volt, majd 1526 után török uralom alá került. 1543-ban a vele szomszédos Parnakkal (Pormik) együtt feldúlták. Az 1600-as évektől magyarok lakta református falu. Lakói nagyrészt zsellérek voltak. Birtokosai a Pázmándy, Sárközy, Saffaliczky, Badics, Pálffy, Szemerey, Jókuty, Szabó családok voltak.
1705. június 9-én zajlott le a kömlődi csata: a Johann Wenzel Dietrich Glöckelsberg császári tábornok vezette szerb-osztrák sereg visszavonulásra kényszerítette Vak Bottyán kurucait a kömlődi sáncokból.
A falu gazdagon termő földjein kiváló minőségű gabonát, burgonyát, zöldséget, takarmányt és szőlőt termeltek. Fejlett volt állattenyésztése is, volt hengermalma, szeszgyára, téglaégetője. 1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott.
A tatárjárás után a majki premontrei prépostság filiát hozott itt létre. A parnaki monostor 1294-ben a morvaországi zábdorovicei prépostság függésébe került, de 1320-tól újból függetlenedett tőle. Parnaki Miklós neve 1327-ben tűnik fel (komáromi nemesek közt tanúskodik Tés ügyében). Az 1937-es térképen már mint pusztát jelölik. (Parnaki halom, Nagyparnak-puszta)
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1111 | 1109 | 1090 | 1097 | 1085 | 1094 | 1108 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,1%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,4% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20%, református 19,6%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 26,1% (33,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,2-0,2% ukránnak, örménynek és cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, bolgárnak, horvátnak és románnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,4% volt római katolikus, 14,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 22,6% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).[13]