Laurids de Thurah

Laurids de Thurah
Johan Hörner festménye (1754)
Johan Hörner festménye (1754)
Született1706. március 4.
Aarhus
Elhunyt1759. szeptember 5. (53 évesen)
Koppenhága
SírhelyTrinitatis Church
A Wikimédia Commons tartalmaz Laurids de Thurah témájú médiaállományokat.

Laurids de Thurah (Laurids Lauridsen de Thurah, néhol németesen: Lauritz) (Dánia, Aarhus,[1] 1706. március 4. - Koppenhága, 1759. szeptember 5. vagy 6.) dán építész, hadmérnök, a dán barokk és rokokó építészet kiemelkedő alakja. Nevezik a dán Vitruviusnak is.

Élete

[szerkesztés]

Apja Laurids Thura (1657-1731) plébános, majd a ribei egyházmegye püspöke volt. Laurids de Thurah 1725-ben hadnagyként kezdte katonai pályafutását a dán hadsereg mérnökkarában. 1729-ben a tehetséges építészt VI. Keresztély dán király két éves tanulmányútra küldte, melynek során Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia és Anglia építészetét tanulmányozta. Ez Nyugat-Európában már a barokk építészet kora: Thurah meglátogatta a francia Jules Hardouin-Mansart épületeit, Jean Berain és Jean Marot belső tereit, Róma - a barokk szülőhazája - építményeit és tanulmányozta Dél-Németországban Johann Lukas von Hildebrandt építészetét. Noha Thurah tanulmányai és művészete egyaránt a polgári építészetre fókuszáltak, visszavonulásáig katona maradt: 1736-ban ezredessé léptették elő, és csak 1753-ban, hat évvel halála előtt szerelt le.

A Hirschholm kastély Jens Peter Trap illusztrációja Kongeriget Danmark 2. kiadás, 1872

Nem sokkal a tanulmányútról való visszatérése után kapta első megbízását a királytól: az 1732-33-ban épült Roskilde-palota (wd) lépcsőházában és az íves átjárónál mutathatta meg a dél-német és osztrák tanulmányúton szerzett barokk ismereteit. 1735-ben ő lett a királyi épületek felügyelő építésze. 1733-44 között a hørsholmi Hirschholm kastély (wd) rekonstrukciós munkálatait már önállóan tervezte és irányította.[2] A már elpusztult kastélyt a királyné, Brandenburg-Kulmbachi Zsófia Magdolna rendelte meg Thurahtól és észak Versailles-aként tartották számon a kortársak. A kastély egy tó közepén kialakított mesterséges szigeten állt, míg kertje egy másik szigeten terült el.[3] 1734-36 között az Eremitage Jægersborgban volt a munkája, 1735-38 között a Vallø kastélyon dolgozott és feltételezehető, hogy Bregentved kastélyának átépítése is az ő érdeme. A Christiansborg palota (wd) 1745-ös elkészültekor annak belső tereinek díszítése már az ő elképzeléseit tükrözték.

A dán abszolút monarchia centralizációs politikája által létrehozott építészeti felügyeleti szervezet munkájában pályatársával, Nicolai Eigtveddel (wd) közösen vettek részt, Eigtved felügyelte Koppenhágát, míg Thurah a Jylland-félszigetet és Fyn szigetét, így kettejük építészeti elgondolásai földrajzilag is elhatárolható ebben az időszakban. 1750-ben visszavonult a Børglum kolostorba (wd), 1753-ban pedig leszerelt és lemondott hivataláról is. 1750-ben a kolostor átépítésén munkálkodott, azonban Eigtved 1754-ben bekövetkezett halálát követően ismét aktivizálta magát: visszatért Koppenhágába, ahol polgármester lett, így a város és környékének valamennyi építkezésébe beleszólást nyert.

Az Amalienborg palota építése ekkor már folyamatban volt, Thurah működött közre a befejezésében. A Frederiks Hospital (wd) (Frederiks Kórház) nagy, központi épületét Eigtved tervezte, Thurah koncepciója azonban az volt, hogy kisebb pavilonokkal egészíti ki a tömböt: kettejük építészeti felfogása közti különbözőséget leginkább ez az épületkomplexum mutatja meg.[2]

Ágyban, álmában érte a halál 53 éves korában, bár vannak legendák esetleges öngyilkosságáról, illetve balesetről is.[4]

Családja

[szerkesztés]

Kétszer nősült, 1740-ben Anne Rosenørnnal (†1748[5]), majd 1750-ben Christiane Marie Kiærrel (†1775) kötött házasságot.

Publikációi

[szerkesztés]

Számos kisebb építészi munkája mellett tervei, rajzai, tanulmányai és építészi gondolatai két kötetben jelentek meg, és ezzel a dán építészet egy olyan felbecsülhetetlen kincset kapott a helyi barokk építészet megértéséhez, amivel kiérdemelte a dán Vitrovius nevet - utalva Marcus Vitruvius Pollio ókori római hadmérnök- és építészre, akinek szintén fennmaradtak az írásai, és az ókori építészet legfontosabb művének tekintik mindmáig. Kötetei A kortárs építészet ismerete I.-II. címmel 1746-49-ben jelentek meg.[1] A harmadik kötet csak 1969-ben látott napvilágot.

Épületei, munkái Dániában

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Carl Frederik Bricka: Dansk biografisk Lexikon. XVII. Bind. Svend Tveskjæg - Tøxen Koppenhága: Gyldendalske Boghandels Forlag. 1903. 371–2. o.  
  2. ↑ a b Laurids de Thurah. Dansk Biografisk Leksikon (dánul) (2017. július 6.) (Hozzáférés: 2018. június 28.)
  3. ↑ Rozsnyai József: Látogatás Andersen és Thorvaldsen szülőföldjén (1. rész). PÁZMÁNYOS ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNÉSZEK KLUBJA (2016. július 7.) (Hozzáférés: 2018. június 28.)
  4. ↑ Darwin Porter, Danforth Prince: Frommer's Denmark. 6. Hoboken, New Jersey, USA: Wiley Publishing Inc. 2006. 138. o.  
  5. ↑ Familie: Laurids Lauritsen De Thurah / Anna De Rosenørn (F25078). Blumensaadt & Ingemand - Vores Slægt (2018) (Hozzáférés: 2018. június 28.)
  6. ↑ Lisbet Balslev Jørgensen, Hakon Lund, Hans Edvard Nørregård-Nielsen: Magtens bolig. Koppenhága: Danmarks Arkitektur. 1985. 59. o.  
  7. ↑ Magtens bolig, 61. o.
  8. ↑ Magtens bolig, 48-49. o.
  9. ↑ Magtens bolig, 60. o.
  10. ↑ Hugo Johannsen, Claus M. Smidt: Kirkens huse. 2.kiadás. Koppenhága: Danmarks Arkitektur. 1985. 145–146. o.  
  11. ↑ Kirkens huse, 150. o.
  12. ↑ Magtens bolig, 97-98. o.
  13. ↑ Sys Hartmann, Villads Villadsen: Byens huse. Byens plan. Koppenhága: Danmarks Arkitektur. 1985. 98–99 o. o.  
  14. ↑ Lisbet Balslev Jørgensen: Enfamiliehuset. 2. kiadás. Viborg: Danmarks Arkitektur. 1985. 14–15 o. o.  
  15. ↑ Byens huse. Byens plan, 90-91. o.