Lengyelfalva (Košická Polianka) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassa-környéki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1335 | ||
Polgármester | Marta Petrilová | ||
Irányítószám | 044 41 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1030 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 118 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 194 m | ||
Terület | 8,27 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 41′ 33″, k. h. 21° 20′ 45″48.692500°N 21.345800°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 33″, k. h. 21° 20′ 45″48.692500°N 21.345800°E | |||
Lengyelfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyelfalva témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Lengyelfalva (szlovákul: Košická Polianka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Kassától 10 km-re délkeletre, a Tarca bal partján fekszik.
1334-ben „Lengenfalua” néven említik először. A későbbi középkori említései során is többnyire „Lengenfalua”, illetve „Lengenfalwa” alakban szerepel. Az Aba nemzetség birtoka volt, majd mivel az Aba nembeli László fia Domonkos fiú utód nélkül halt meg, 1335-ben Károly Róbert hívének, Drugeth Vilmosnak adta. 1337-ben az abaszéplaki apátság határleírásában „Byster” falu szomszédjaként említik a települést. 1415-ben Luxemburgi Zsigmond a birtokot Czudar Péternek adományozta. 1424-ben említik a falu templomát és papját is. 1427-ben 26 portát számláltak a faluban, ami mintegy 130 lakost jelenthetett. Birtokosai a Czudar, Perényi, Palásthy és Wieland családok voltak. 1508-ban rövid időszakra Kassa városáé lett, majd az abaszéplaki apátságé. 1553-ban már csak négy porta állt a településen. Az 1565-ös tizedjegyzék arról tanúskodik, hogy ekkor 11 jobbágy és 2 zsellércsalád élt a faluban. 1598-ban 18 háza volt. 1740-ben a régi, Palásthy Ferenc által építtetett temploma leégett, helyére kisebb templom épült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LENGYELFALVA. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Palásti Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tarcza vize mellett, határja jó, vagyonnyai külömbfélék, Kassa Városához nem messze van.”[2]
A 18. században malma is volt, melyet az 1888-as árvíz pusztított el. Lakói mezőgazdasággal, vaskohászattal, gyümölcstermesztéssel, fuvarozással foglalkoztak. Korábbi iskoláját 1810-ben építették, ami a mai iskola helyén állt. A 19. század második felétől szeszfőzde is üzemelt a községben.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lengyelfalva, (Polyánka), tót falu, Abauj vmegyében: 468 kath., 2 evang., 62 ref., 26 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Termékeny határát némellykor a Tarcza vize kárositja. F. u. többen. Ut. posta Kassa 2 mfd.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Keletre, a Kassai-hegy túloldalán, a Tárcza mellett következő kisközségek fekszenek: [...] Lengyelfalva, 75 házzal, 518 tót lakossal. Határában bronzkori emlékeket találtak.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
1746-ban 80 lakosa volt, többségben reformátusok, vegyesen magyarok és szlovákok.
1910-ben 583-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 914 lakosából 887 szlovák volt.
2011-ben 973 lakosából 716 szlovák és 52 roma.
Szintén Lengyelfalvának hívták 1899-ig az Erdélyben található Székelylengyelfalvát