Lovászpatona

Lovászpatona
A Somogyi-kastély
A Somogyi-kastély
Lovászpatona címere
Lovászpatona címere		 Lovászpatona zászlaja
Lovászpatona zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterPula Tamás (független)[1]
Irányítószám8553
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség1134 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 17° 37′ 34″47.432450°N 17.626031°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 17° 37′ 34″47.432450°N 17.626031°E
Lovászpatona (Veszprém vármegye)
Lovászpatona
Lovászpatona
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Lovászpatona weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovászpatona témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lovászpatona község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A község Veszprém vármegye északi szélén, a Sokorói-dombság déli nyúlványain, a Marcalba csordogáló Csángota-ér partjai mellett található. A település érintkezik Győr-Moson-Sopron vármegye határával és a Bakony hegység északi részével is. Az enyhe lankák, az alacsony dombok és sekély völgyek változatos látványt nyújtanak.

Megközelítése

[szerkesztés]

Megközelítése közösségi közlekedéssel nehézkes, mert vasútvonal nem érinti és az erre vezető autóbuszjáratok is ritkán közlekednek.

Közúton a (Kisbér)–Veszprémvarsány–Pápa közti 832-es főútországútról Csótnál letérve Vanyola érintésével érhető el, a 8306-os úton, vagy Gicnél lekanyarodva Nagydémen keresztül a mintegy 9 kilométer hosszú, 83 121-es számú mellékúton. Győr felől Tétig a 83-as főúton, majd arról letérve Gyömörén keresztül ugyancsak a 8306-os úton lehet elérni.

Története

[szerkesztés]

Lovászpatona nevét 1353-ban Pathona néven említette először oklevél, 1374-ben pedig már Louazapathana néven volt említve.

A neve a Patona személynévből ered, ennek származása ismeretlen. Sok kutató szerint török eredetű lehet. Az előneve a királyi lovászok ittlétére utal. 1437-ben Luxemburgi Zsigmond 2500 arany forintért elzálogosítja, Szerdahely, Udvarnok és Szerecsen prédiumokkal együtt Chupor Pál bán fiainak: Demeter püspöknek és Akáciusnak, udvari vitézének.[3]

A középkorban mezőváros volt, s területén több nemes osztozott. Például: a Nemal, a Thuri, és a Hathalmi családok, akik helyben laktak szolganépükkel. A török 1531-ben felégeti, 1552-től adót fizetnek nekik. 1589-től 1608-ig pusztaság. 1738-tól Festetics József gróf nyeri el királyi adományként, mely ezután mezővárosból jobbágyfaluvá sorvad.1828-tól ismét mezőváros lesz. Ez időben lakossága 1858 fő.

Híres volt országos vásárairól. A földművelés kétnyomásos rendszerű. A településen a földművelésen és állattenyésztésen kívül jelentős volt a fuvarozás. 1857 és 1949 között megnőtt a község szántóterülete.

1959-ben megalakult termelőszövetkezete. A helyi lakosság nagyobb része itt dolgozott. Kisebb része a Pápai Állami Gazdaság helyi telephelyén. Sokan eljárnak a győri üzemekbe. A fő profil a földművelés és az állattenyésztés volt. Ennek ellenére árbevételének több mint felét ipari tevékenységből, illetve szolgáltatásból szerezte.

Az 1960-ig működő növénynemesítő telepén kísérletezték ki a lovászpatonai rozsot, biborherét, és napraforgót. Az elmúlt évtizedekben utakat, járdákat, tűzoltószertárat, takarékszövetkezetet, gyógyszertárat építettek. Újjáépítették a kastélyiskolát, az orvosi rendelőt. Fogorvosi rendelő és lakás épült. A tsz. varrodájában 150 fő dolgozik. Terménytárolót és halastavat létesítettek.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth Károly (független)[4]
  • 1994–1998: Takács József (független)[5]
  • 1998–2002: Komenda László (független)[6]
  • 2002–2006: Takács József (független)[7]
  • 2006–2010: Pintér Imre (független)[8]
  • 2010–2014: Pintér Imre (független)[9]
  • 2014–2019: Pintér Imre (független)[10]
  • 2019–2024: Pintér Imre (független)[11]
  • 2024– : Pula Tamás (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1154
1125
1133
1082
1189
1151
1134
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 1,4%, evangélikus 18,6%, felekezeten kívüli 6,4% (16,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 1,3% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,9% volt római katolikus, 12,2% evangélikus, 2,9% református, 0,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Az Árpád-kori eredetű evangélikus templom
Az Árpád-kori eredetű evangélikus templom
Az evangélikus templom légi felvételen

Híres lovászpatonaiak

[szerkesztés]
  • László Dezső (1893–1949) magyar katonatiszt a második világháború idején
  • Babics Endre (1894–1955) kanonok, szerkesztő
  • Babics Antal (1902–1992) orvos, politikus
  • Kollár Kálmán (1932–2012) karnagy
  • Hárs József (1944–) agrármérnök

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Lovászpatona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ MOL DL-DF 93757
  4. ↑ Lovászpatona települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Lovászpatona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  6. ↑ Lovászpatona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  7. ↑ Lovászpatona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  8. ↑ Lovászpatona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9. ↑ Lovászpatona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Lovászpatona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. ↑ Lovászpatona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  12. ↑ Lovászpatona Helységnévtár
  13. ↑ Lovászpatona Helységnévtár