Malompatak
| Malompatak (Mlynica) | |||
 | |||
| Malompatak | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1248 | ||
| Polgármester | Július Vachmanský | ||
| Irányítószám | 059 91 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 627 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 681 m | ||
| Terület | 7,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 06′ 05″, k. h. 20° 18′ 51″49.101389°N 20.314167°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 05″, k. h. 20° 18′ 51″49.101389°N 20.314167°E | |||
| Malompatak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Malompatak témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Malompatak (1899-ig Mühlenbach, szlovákul Mlynica, korábban Milbachy, németül Mühlenbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 6 km-re északra, a Poprád-folyó mellett fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Magyar neve a német Mühlenbach (= malompatak) fordítása.
Története
[szerkesztés]A falu a tatárjárás után keletkezhetett, amikor a 13. század közepén németeket telepítettek ide. Oklevél 1268-ban „Milymbach” alakban említi először. 1289-ben „Muhlbach”, 1298-ban „Millenbach” néven szerepel a korabeli forrásokban. Malompatak a szepesi szász városok közösségéhez tartozott. Egykor gabonaőrlő malmok álltak itt. 1465-ben Szepes várának jobbágyfaluja volt, az uradalommal együtt előbb a Szapolyaiak, 1531-től 1636-ig a Thurzók birtoka. A 16. századtól a 19. századig oppidium, azaz mezővárosi rangot viselt. A Szepességben elsőként vette fel a protestáns hitet 1534-ben. A 17. század elején a Thurzók előbb Horváth Márknak, majd mintegy 30 évre Thököly Istvánnak zálogosították el. A Thurzók után 1636-tól 1848-ig a Csákyak birtoka. 1700-ban az egyházi vizitáció szerint a településen 11 katolikus és 134 evangélikus család élt. A 18. században fűrésztelepe volt. Lakói mezőgazdasággal, fafeldolgozással, kenderfeldolgozással foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MILLENBACH. Német falu Szepes Várm. földes Ura Berzeviczi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Maczdorfhoz 1/4 órányira, határja ollyan mint Zsakóczé.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Műhlenbach, német falu, Szepes vmegyében, a Kárpátok alatt, Késmárkhoz délre 1 1/4 órányira: 95 kath. 347 evang. lak. Kath. paroch. templom. Fűrész- és lisztmalmok. F. u. gr. Csáky Károly.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
1945 után német lakosságát kitelepítették, melyekre a Lengyelországhoz csatolt területekről szlovákok érkeztek. Az 1945 júniusában Přerovban legyilkolt hazatérő magyarok és németek névsora korabeli fotókkal - köztük a malompataki áldozatok is - a Pozsonyligetfalui Emléktábla Társaság közösségi oldalán olvasható.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 606-an, többségében német anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 360 lakosából 358 szlovák volt, mindössze egy német lakta.[4]
2011-ben 445 lakosából 437 szlovák volt.
2021-ben 627 lakosából (+4) ruszin, 595 szlovák, 4 (+1) egyéb és 28 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés]- A település fejlesztésén munkálkodott Johann Georg Rainer (1800-1872) vállalkozó.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Antiochiai Szent Margit plébániatemploma a 13. század közepén épült, többszöri átépítései ellenére sokat megőrzött eredeti formájából. 1425 és 1434 között gótikus stílusban építették át. Főoltárát 1515 körül Lőcsei Pál mester készítette. A templom a 16. században előbb a reformátusok, majd az evangélikusok tulajdonába került. A templom kelyhe és cibóriuma Szilassy János munkája.
- Egykori 1830-ban épített evangélikus temploma 1945 után, a szászok kitelepítésével megüresedett. Magtárként szolgált, 1997-ben autó-motor múzeumot létesítettek benne.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 8.)
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
|  | |
félkövérrel a városok vannak jelölve | ||
