Marco Andreolli | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1986. június 10. (38 éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | Ponte dell’Olio, Olaszország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Állampolgárság | olasz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magasság | 187 cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Testtömeg | 80 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Poszt | hátvéd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Klubadatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jelenlegi klubja | Cagliari | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Marco Andreolli témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Marco Andreolli (Ponte dell’Olio, 1986. június 10. –) olasz labdarúgó középhátvéd. A jelenleg[1] szerződés nélküli labdarúgó legutóbb a másodosztályban szereplő Chievo játékosa volt.[2]
Andreolli a Padova ifjúsági csapatában kezdte labdarúgó pályafutását, ahonnan 2003-ban az Internazionaléhoz igazolt.[2] A Serie A-ban 2005 májusában, 18 évesen mutatkozott be, a Reggina elleni mérkőzésen, majd a szezonban további két alkalommal lépett pályára. 2006. november 29-én, a Messina elleni, 4-0-ra megnyert Olasz Kupa mérkőzés 6. percében szerezte első profi gólját.
2007. július 27-én egy közös tulajdonosi megállapodással az AS Roma csapatához igazolt, a Cristian Chivu Interhez igazolására vonatkozó megállapodás részeként. A tranzakció során Andreolli játékosjogainak fele részét 3 millió euró összegben határozták meg.[3] A 2007–2008-as szezon második felét kölcsönben töltötte a másodosztályú Vicenza csapatánál.
Később a Roma a 2008-as nyári átigazolási időszak alatt ingyenesen megszerezte Andreolli játékosjogait,[4] majd a teljes 2008–2009-es idényre kölcsönadták a Serie B-be frissen feljutó Sassuolo csapatának annak érdekében, hogy több játéklehetőséget kapjon.
Rómába visszatérve, 2009. október 22-én az UEFA Európa-liga csoportkörében, a Fulham ellen a 93. percben egyenlítő gólt szerzett.[5]
2010. augusztus 24-én Andreolli az első osztályú Chievo csapatához igazolt, a több játéklehetőség érdekében.[6] Mivel már csak egy év volt hátra a szerződéséből, a Chievo a játékjogát 800 000 euró összegért szerezte meg.[7]
Öt nappal az átigazolást követően, a nyitó meccsnapon mutatkozott be a Chievo csapatában a Catania elleni, 2–1-es győzelemmel zárult mérkőzésen.[8] 2011. január 24-én az Inter 885 000 euróért visszavásárolta Andreolli regisztrációs jogainak felét a Chievótól, azonban kölcsönben továbbra is a Chievóban maradt.[9][10] [11] Még ugyanebben az évben az Inter 500 000 euróért ismét eladta a játékjogait a Chievónak.[11]
Andreolli még két szezont töltött a Chievónál, majd 2013-ban ismét szabadon igazolhatóvá vált és visszatért az Interbe.
2013. május 11-én bejelentették, hogy Andreolli ingyenes átigazolással visszatér az Interbe.[12] A játékos megfelelt az UEFA saját nevelésű játékosora vonatkozó előírásainak, leigazolása hiányában az Inter kénytelen lett volna a keretet alacsonyabb létszámban meghatározni.[13][14][15]
Visszatérése után, november 3-án debütált az Interben; az Udinese elleni 3–0-ás idegenbeli győzelem utolsó 9 percében lépett pályára a Friuli Stadionban.[16] 2014. május 18-án szerezte az egyetlen gólját a szezonban, a Chievo ellen 2-1-re elveszített mérkőzésen[17]
2015. január 11-én, az Inter Genoa elleni, 3–1-es hazai győzelemmel zárult mérkőzésen Andreolli – karrierje során először – az Inter csapatkapitányaként léphetett pályára.[18] A mérkőzést követő interjúban elmondta, hogy egy álma válta valóra azzal, hogy a San Siroban ő viselhette az Inter csapatkapitányi karszalagját.[19]
2015. augusztus 31-én, miután két év alatt mindössze 10 bajnokin lépett pályára az Interben, Andreollit kölcsönadták a spanyol Sevillának a teljes idényre.[20] Az Internek abban a szezonban nem sikerült bekerülnie az európai kupákba, így Andreollira nem volt szüksége az UEFA-kvóta feltöltésére.
Adil Rami sérülése miatt szeptember 11-én debütált a La Ligában, a Levante elleni, 1–1-es döntetlennel végződött mérkőzésen.[21]
November 21-én, a Real Sociedad ellen 2–0-ra elvesztett mérkőzésen Achilles-ín-szakadást szenvedett, így a szezon hátralévő részében már nem tudott pályára lépni.[22]
A kölcsönből visszatérve, 2017. június 30-án Andreolli szabadon igazolhatóvá vált, miután az Inter úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg szerződését.[23][24]
Ezt követően, 2017. július 7-én kétéves szerződést írt alá Cagliarival,[25] majd 2019. január 31-én visszatért a Chievóba.[26] A Chievóban mindössze 8 alkalommal lépett pályára, majd – miután a klub kiesett az első osztályból – ismét csapat nélkül maradt.
Andreolli – miután számos alkalommal pályára lépett a korosztályos válogatottakban – 2006. augusztus 15-én, a Horvátország elleni barátságos mérkőzésen debütált az U21-es válogatottban, melyben összesen 22 alkalommal lépett pályára.[2] Pierluigi Casiraghi edzővel részt vett a 2007-es U21-es labdarúgó-Európa-bajnokságon. Egy év kihagyás után, 2008-ban ismét meghívást kapott az U21-es válogatottba, és részt vett a 2009-es U21-es labdarúgó-Európa-bajnokságon, ahol a válogatottal az elődöntőig jutott.
Egy 2006. júniusi interjúban Andreolli elmondta, hogy gyermekkora óta az Internazionale szurkolója.[27] Azt is elmondta, hogy Riccardo Ferri és Giuseppe Bergomi, az Inter egykori hátvédjei voltak példaképei, de hozzátette, hogy kedvenc játékosa Marco van Basten volt.[27]