Marócsa

Marócsa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterBerta Jenőné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7960
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség71 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség7,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 54′ 54″, k. h. 17° 48′ 52″45.914950°N 17.814390°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 54″, k. h. 17° 48′ 52″45.914950°N 17.814390°E
Marócsa (Baranya vármegye)
Marócsa
Marócsa
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Marócsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marócsa (horvátul: Marača, Maroč) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Marócsa zsáktelepülés Sellyétől északnyugatra. Bár közigazgatási területén áthalad a kisvárost Szigetvár, illetve Szentlőrinc térségével összekötő 5806-os út, a falu belterülete kiépített közúton csak Kákics irányából érhető el, az 58 153-as számú mellékúton.

Távlatilag Marócsa helyzete is javulhat abban az esetben, ha megvalósulnak azok a regionális fejlesztési elképzelések, melyek között a 67-es főútnak a horvát határig történő meghosszabbítása is szerepel. A lehetséges verziók közül az A jelű nyomvonalváltozat ugyan valamelyest elkerülné keletről a község területét, de a B változat közvetlenül a falu határában haladna el.[3]

Elnevezései

[szerkesztés]

Horvátul két elnevezése létezik a falunak: a drávakeresztúriak által használt Marača és a felsőszentmártoniak által használt Maroč alak.[4]

A település nevének eredete nem egyértelmű, de a délszláv nyelvek valamelyik, alakilag hasonló kifejezéséből származhat az elnevezés.[5]

Története

[szerkesztés]

Az oklevelek 1332-ben említették először Morocha, Morol, Morolcha, Morocha, Morolka, Morossa neveken. 1431-ben már mint önálló plébániával rendelkező falut említették. A 15. században a pécsi székesegyház főesperességéhez tartozott.

A középkorban több kisebb-nagyobb falu határolta, melyek egyházjogilag hozzá tartoztak, és melyek egy része mára oly mértékben megsemmisült, hogy nyomai sem ismeretesek. Ilyen falu volt északkeletre Legéncsi, délre Gilicze, délnyugatra pedig Körcsönye; ezek közül Legéncsi hajdani területe ma marócsai erdőrész; Gilicze egykori helye Kákics, Körcsönyéé pedig Bogdása közigazgatási területére esik. A felsoroltak mellett Marócsa leányegyháza volt még Endrőc is, amely ma is létező település Marócsától északnyugatra.[5]

Legéncsi vagy Legencse középkori falu volt a Fekete-víz folyása mentén, attól délre, amely a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Hosszú ideig tartó lakatlanság után a 19. század végén ismét kis lakott település alakult ki itt, cselédsorú lakosokkal. A 20. század elején Alsó- és Felsőlegencse puszta is létezett, ahonnan 1930-ban 59 lakost írtak össze. 1970-ben már csak Felsőlegencse volt lakott hely, 9 lakossal.[5] Ma a területen kutatás nélkül már épületromok sem nagyon fedezhetők fel.

A 19. században az akkor csupa faházból álló Marócsa leégett. A falu földesura, Draskovics gróf 1886-ban iskolát építtetett ide, mely az 1974-es országos körzetesítés során megszűnt, azt követően az itteni diákok a sellyei körzeti általános iskolába jártak. Ma a községben nincs se óvodás, se iskolás korú gyermek. A volt református iskolában 2003 óta polgármesteri hivatal és a községi könyvtár működik.

Jelenleg a település közigazgatási területének több részét tartják számon régészeti jelentőségűként: ilyen maga a községi belterület és az attól kissé északra található temetődomb, jelentős – a belterület kiterjedésével közel azonos – nagyságú régészeti jelentőségű területet képez a központ keleti szomszédságában elterülő Pusztagáti-dűlő, és még ennél is mintegy kétszer nagyobb kiterjedésű, hasonló területnek minősül a település északi határában található Legentse-dűlő, a fentebb említett Legéncsi falu egykori területe.[6]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kiss József (Fidesz)[7]
  • 1994–1998: Kiss József (független)[8]
  • 1998–2002: Kiss József (független)[9]
  • 2002–2006: Berta Jenőné (független)[10]
  • 2006–2010: Berta Jenőné (független)[11]
  • 2010–2014: Berta Jenőné (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2014–2019: Berta Jenőné (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2019–2024: Berta Jenőné (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2024– : Berta Jenőné (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
104
94
90
82
78
74
66
68
71
201320142015201720192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 39,6% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,1%, református 28,6%, felekezeten kívüli 2,2% (1,1% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 78,8%-a vallotta magát magyarnak, 21,2% cigánynak (21,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,5% volt római katolikus, 15,2% református, 1,5% görög katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[16]

A település mai lakóinak a fele cigány származású magyar,illetve részben cigány magyar vegyes házasságból való.. Az etnikai arányok eltolódása már az 1930-as években megindult. 1937-ben 280 lakosából 220 magyar (közülük 200 református és 20 "beköltözött") és 60 letelepített cigány volt. Az őshonos református magyarság száma és aránya az egykézés következtében fokozatosan csökkent, 1936-ban a falu 12 első osztályos tanulója közül 8 cigány, 3 "beköltözött" magyar és 1 református volt.

2001-ben 117 lakója közül mind a 117 magyarnak vallotta magát, 76 római katolikus és 32 református élt a faluban.[17]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Marócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kokas és Társa Tervező Kft.: Kákics és Marócsa településrendezési tervei. Szabályozási terv (pdf). sellye.hu, 2008. április 1. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 9.)
  4. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  5. ↑ a b c Marócsa (doc). Magyar Névarchívum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 9.)
  6. ↑ Kokas és Társa Tervező Kft.: Kákics és Marócsa településrendezési tervei. Szabályozási terv (pdf). sellye.hu, 2008. április 1. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 9.)
  7. ↑ Marócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Marócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  9. ↑ Marócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  10. ↑ Marócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  11. ↑ Marócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  12. ↑ Marócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  13. ↑ Marócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  14. ↑ Marócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  15. ↑ Marócsa Helységnévtár
  16. ↑ Marócsa Helységnévtár
  17. ↑ 2001-es népszámlálás, Baranya megye adatai

További információk

[szerkesztés]