Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Miss Saigon (Miss Saigon) | |
musical | |
Eredeti nyelv | angol |
Alapmű | Giacomo Puccini: Madame Butterfly |
Zene | Claude-Michel Schönberg |
Dalszöveg | Alain Boubil, Richard Maltby, Jr. |
Szövegkönyv |
|
Fordító | Miklós Tibor |
Főbb bemutatók | Egyesült Államok, 1989 Magyarország, 1994 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Miss Saigon témájú médiaállományokat. |
A Miss Saigon egy amerikai musical, amelynek alapja a vietnámi háború volt. Magyarországon először 1994-ben mutatták be.
1975. április; egy vietnámi klub, Dreamland. A 17 éves Kim itt próbál meg új életet kezdeni, mint táncoslány. A bárt egy félig francia, félig vietnámi férfi üzemeltetni, neve Professzor. Eközben a bárban dolgozó lányok készülnek a Miss Saigon választásra. Az amerikai katonák megérkeznek a bárba, élükön Chris Scott-tal, egy fiatal őrmesterrel és jóbarátjával, John Thomassal. A lányok mind azért harcolnak, hogy a jobb élet reményében az egyik katonával az Államokba költözhessenek. John kivesz egy szobát Chris-nek és ágyasának, Kimnek. Chris megpróbálja rávenni Kimet némi pénz segítségével, hogy hagyja el a klubot, de ő nem akar menni. Az éjszaka alatt aztán a két fiatal egymásba szeret. Amikor Kim felébred, Chris ismét megpróbálja rávenni, hogy menjen el, de a lány ismét nemet mond. Chris elmeséli Johnnak az éjszakát, ám John figyelmezteti, hogy a Vietkongok közelednek. Chris megpróbál megegyezni a Professzorral, hogy adja el neki a lányt, de ő csak egy amerikai vízumért cserébe hajlandó megválni Kimtől. A bár lányai eközben egy esküvői szertartást szerveznek a két fiatalnak, ahol is a Miss Saigon-díj nyertese (Gigi) hivatalosan is átadja a címet Kimnek. Kim unokatestvére, Thuy is megérkezik, aki népőrmesteri rangot szerzett magának, majd fegyverrel fenyegeti meg Chris-t, hogy hagyja el a lányt. 3 évvel később az ország újraegyesítését utcai felvonulással ünneplik a vietnámiak, amikor Thuy parancsba adja, hogy kerítsék elő a Professzort. Megbízza őt, hogy kerítse elő Kimet. Kim eközben még mindig szerelmes Chris-be, és még mindig abban a tudatban él, hogy egyszer majd visszajön érte, hogy megmentse. Eközben Chris összeházasodott barátnőjével, Ellennel, ám egy éjszaka a hitvesi ágyban álom közben Kim nevét suttogja. A professzor időközben megtalálja Kimet és Thuy elé viszi, ám hogy mentse magát, megmutatja Tamet, a 3 éves fiát. Thuy késsel indul Tam felé, ám Kim felkapja fegyverét, és lelövi. Kim a Professzorhoz szalad, hogy elmondja, mit tett. Ő támogatásáról biztosítja Kimet, és önkényesen kinevezi magát a fiú nagybácsijának: a fiúra úgy gondol, mint a belépőjére az Államokba. Kim, Tam és a Professzor Bangkokba menekülnek.
Atlantában John egy nemzetközi szervezetben tevékenykedik, amely fő tevékenységi köre, hogy kimenekítse a háború alatt született gyerekeket (bụi đời). John elmondja Chris-nek, hogy Kim él és jelenleg Bangkokban tartózkodik. Chris mindent elmond Kimmel kapcsolatban Ellennek. Bangkokban a Professzor jól megtanult mesterségét folytatja tovább, egy menő bár vezetőjeként, ahol Kim is dolgozik. John, Chris és Ellen a Távol-Keletre utaznak, és John megtalálja Kimet, majd elmondja neki, hogy Chris Bangkokban van. Megpróbálja neki elmondani, hogy időközben Chris megházasodott, de Kim ezt nem engedi. Látva Kim örömét, hogy van remény az Amerikába való utazásra, megígéri a lánynak, hogy elhozza Chris-t. Kim, Johnra és Chris-re várva éjjel álmában visszaemlékezik a napra amikor Chris-t és őt elszakította a sors. Az álomban a Vietkongok közelednek Saigon felé, egyre inkább a káosz lesz úrrá a városon. Chris felhívja a nagykövetet, hogy magával vihesse Kimet, ám az idő előtt elmenekült. Sürgöny érkezik Washingtonból, hogy az amerikai katonáknak azonnal el kell hagyniuk a területet, több helikoptert küldtek értük. Kim eközben elérkezik a nagykövetséget védő kordonhoz; Kim Chris-t, Chris pedig Kim nevét skandálja, de végül nem találnak egymásra. Eközben megérkezik a helikopter, Chris és John pedig elhagyja Saigont.
1978, Bangkok. Kim megkapja Chris bangkoki hotelcímét a Professzortól, és rögtön oda is megy, hogy meglátogassa őt. A hotelszobába érve Chris helyett csak a feleségét, Ellent találja otthon, ahol vallomások sorozata kezdődik el. Kim könnyes szemekkel Ellenhez vágja, hogy Chris-nek személyesen kell döntenie kettejük közt, és mondja a szemébe, ha nem akarja a fiát. Chris és John elmennek a bárba, ám Kimet nem találják ott. Visszamennek a hotelszobába, ahol Ellen mindent elmond a Kimmel való találkozásról, és külön kiemeli, hogy Kim látni akarja őt. Ultimátumot ad neki: vagy Kim, vagy ő. Chris tervei szerint amerikai iskolába járatják majd Tamet, azonban John figyelmezteti, hogy Kim nem fog örülni annak, ha Tam Thaiföldön marad. Kim elmondja Tamnek, hogy megjött az apja, és mehetnek Amerikába, illetve hogy ő nem mehet vele, de mindig vele lesz lélekben. Miközben Tam kiszalad Chris-hez, Kim előveszi a Chris-től kapott fegyvert és öngyilkos lesz. Chris berohan és a karjaiba fogja Kimet, miközben tettének okáról kérdezi a lányt. Chris és Kim még egy utolsó csókot váltanak, majd a lány meghal.
2011 Budapesti Operettszínház
Az 1989/1990-es évadban Londonban megkapta az év legjobb musicale díjat. 1991-ben az év musicalének választották. A Broadway-n egy év alatt 24 millió dollár bevételt hozott, a legolcsóbb eladott jegy pedig 100 dollár volt.
Év | Díj | Kategória | Jelölt | Eredmény |
---|---|---|---|---|
1989 | Laurence Olivier-díj | Legjobb musical | Jelölve | |
Legjobb musical szereplő | Jonathan Pryce | Elnyerte | ||
Legjobb női musical szereplő | Lea Salonga | Elnyerte | ||
Legjobb rendezés | Nicholas Hytner | Jelölve | ||
1991 | Tony-díj | Legjobb musical | Jelölve | |
Legjobb forgatókönyv: musical | Claude-Michel Schönberg és Alain Boublil | Jelölve | ||
Legjobb eredeti filmzene | Claude-Michel Schönberg, Alain Boublil és Richard Maltby, Jr. | Jelölve | ||
Legjobb főszereplői alakítás: musical | Jonathan Pryce | Elnyerte | ||
Legjobb főszereplői alakítás: musical | Lea Salonga | Elnyerte | ||
Legjobb kiemelt színész: musical | Hinton Battle | Elnyerte | ||
Willy Falk | Jelölve | |||
Legjobb koreográfus | Bob Avian | Jelölve | ||
Legjobb musical rendezés | Nicholas Hytner | Jelölve | ||
Legjobb designer | John Napier | Jelölve | ||
Legjobb világosító | David Hersey | Jelölve | ||
Drama Desk Award | Kiváló musical színész | Jonathan Pryce | Elnyerte | |
Kiváló musical alakítás | Lea Salonga | Elnyerte | ||
Kiváló hangszerelés | William David Brohn | Elnyerte | ||
Kiváló világosítás | David Hersey | Elnyerte | ||
Theatre World Award | Lea Salonga | Elnyerte |