Mošćenička Draga
| Mošćenička Draga | |||
 | |||
| Mošćenička Draga | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Horvátország | ||
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék | ||
| Község | Mošćenička Draga | ||
| Jogállás | falu | ||
| Polgármester | Ratko Salamon | ||
| Irányítószám | 51417 | ||
| Körzethívószám | (+385) 051 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1288 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 5 m | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 14′, k. h. 14° 15′45.233333°N 14.250000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′, k. h. 14° 15′45.233333°N 14.250000°E | |||
| Mošćenička Draga weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mošćenička Draga témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mošćenička Draga (olaszul: Draga di Moschiena) falu és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Brseč, Donje Selo, Golovik, Grabrova, Kalac, Kraj, Martina, Mošćenice, Obrš, Sučići, Sveta Jelena, Sveti Anton, Sveti Petar és Zagore települések tartoznak hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Fiume központjától 18 km-re délnyugatra, a Tengermelléken, az Isztriai-félsziget keleti részén, az Učka-hegység keleti lábánál a tengerparton fekszik. A község területe mélyen benyúlik az Učka Nemzeti Park területébe.
Története
[szerkesztés]Mošćenička Draga eredetileg a szomszédos Mošćenice város halászkikötője volt. Első írásos említése még 1436-ban Santa Marina kikötőjeként történt. Lakosságának száma akkor növekedett meg, amikor Mošćenice és a környékbeli falvak lakói a halászatból való megélhetés miatt települtek ide. A 19. század végétől az Abbáziában üdülő vendégek kocsijaikkal gyakran tettek kirándulásokat ebbe a romantikus öbölbe. Ebben az időben kezdtek itt villákat építeni, először csak éjszakai szállás céljából. Az itteni turizmus kezdetét az Armanda család azonos nevű szállodájának felépítése jelentette a település központjában. Ennek a régi szállodának az alapjain építették fel a Draga szállót, melyet először Miramarnak, majd Mediterrannak neveztek.[2] A településnek 1857-ben 684, 1910-ben 442 lakosa volt. Az I. világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd az olaszok háborúból kilépése után 1943-ban német megszállás alá került. 1945 után a területet Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 586, a községnek összesen 1536 lakosa volt. Lakói főként a turizmusból és halászatból élnek.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 684 | 603 | 519 | 363 | 428 | 442 | 618 | 586 | 294 | 348 | 416 | 456 | 498 | 472 | 439 | 586 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A strandra vezető Lungomare sétány mentén található a Zágráb villa a település régi romantikus villáinak fennmaradt képviselője.
- A strand végében található az 1945. április 25-én itt kikötő, a települést felszabadító partizánegység emlékműve.
- A Draga- és Perun-szurdok régészeti övezete[5] Potoki, Podtrebišće, Trebišće és Jurčići településrészek között helyezkedik el. A terület barlangokban és barlangszerű képződményekben rendkívül gazdag, melyek közül a legfontosabbak Podosojna és Druška peć, valamint a Zijavica félbarlang. Trebišće falucska területe nemcsak régészeti, hanem kulturális érték is, mert kifejezetten az ószláv helynevekkel rendelkezik. A helynevek etimológiája szerint ez az a hely, ahol az ószláv áldozat részeként a szent tölgyet kivágták. Perun a zóna domináns csúcsa, amely kerámialeletei és neve alapján feltételezhetően a Peruni-kultusz szakrális helye volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Povijest i kultura (horvát nyelven). www.opatija-riviera.com. [2012. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 17.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2733.
