Muzslya (Mužlja) | |
Főutca és a római katolikus Szűz Mária neve temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Közép-bánsági |
Község | Nagybecskerek |
Rang | városrész |
Alapítás éve | 1890 |
Polgármester | Palatinus Ervin |
Irányítószám | 23206 |
Körzethívószám | 023 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 76 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 20′ 49″, k. h. 20° 24′ 26″45.346944°N 20.407222°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 49″, k. h. 20° 24′ 26″45.346944°N 20.407222°E | |
Muzslya weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Muzslya témájú médiaállományokat. |
Muzslya (1955-ig Felső Muzslya, szerbül: Мужља / Mužlja, németül: Muschla) egykor önálló község, ma Nagybecskerek városrésze Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben.
Nagybecskerek központjától 5 km-re délre, a Béga jobb partján található.
A telepesközség alapítására 1890-ben került sor, ekkor Nagybecskerek külterülete lett. 1905-től Felsőmuzslya néven a Magyarországhoz tartozó Torontál vármegye önálló települése volt. Trianon után, 1920-tól osztozik a Nyugat-Bánság sorsában; előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része, 1941–1944 között német megszállás alá került Obermuschla néven, majd ismét Jugoszlávia birtoka. 1981 óta nem önálló, Nagybecskerek város 9. kerületét alkotja.
Ma a Közép-Bánság legnagyobb magyar közössége él itt.
Az itt működő Sziveri János Művészeti Színpad kiadásában jelenik meg 2004-től a Sikoly című irodalmi és művészeti folyóirat.[1]