Nagy Marianna (műkorcsolyázó)

Ez a szócikk a műkorcsolyázóról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Mariann (egyértelműsítő lap).
Nagy Marianna
Született1929. január 13.
Szombathely
Elhunyt2011. május 3. (82 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaműkorcsolyázó
SírhelyeDiósd[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Marianna témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Műkorcsolya
Olimpiai játékok
bronz
1952, Oslo
páros műkorcsolya
bronz
1956, Cortina d’Ampezzo
páros műkorcsolya
Világbajnokság
bronz
1950, London
páros műkorcsolya
bronz
1953, Davos
páros műkorcsolya
bronz
1955, Bécs
páros műkorcsolya
Európa-bajnokság
arany
1950, Oslo
páros műkorcsolya
arany
1955, Bécs
páros műkorcsolya
ezüst
1949, Milánó
páros műkorcsolya
ezüst
1953, Davos
páros műkorcsolya
ezüst
1956, Párizs
páros műkorcsolya
ezüst
1957, Bécs
páros műkorcsolya
bronz
1952, Bécs
páros műkorcsolya
Magyar bajnokság
arany
1950
páros műkorcsolya
arany
1951
páros műkorcsolya
arany
1952
páros műkorcsolya
arany
1954
páros műkorcsolya
arany
1955
páros műkorcsolya
arany
1956
páros műkorcsolya
arany
1957
páros műkorcsolya
arany
1958
páros műkorcsolya

Nagy Marianna, Bagdi Lajosné (Szombathely, 1929. január 13. – Budapest, 2011. május 3.)[4] olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok műkorcsolyázó, edző, Nagy László műkorcsolyázó húga.

Élete és pályafutása

[szerkesztés]

1943-tól a Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE), 1949-től a MÉMOSZ SE (Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége Sport Egyesület), 1951-től a Budapesti Építők, 1953-tól a Csepeli Vasas, illetve a Csepel SC műkorcsolyázója volt.

1947 és 1958 között szerepelt a magyar válogatottban. Testvérével, Nagy Lászlóval versenyzett, páros műkorcsolyázásban több mint egy évtizeden keresztül a világ élvonalába tartoztak. Három téli olimpián vettek részt, 1952-ben Oslóban, majd 1956-ban Cortina D’Ampezzoban a harmadik helyen végeztek. Az 1950. évi oslói és az 1955. évi budapesti Európa-bajnokságon aranyérmesek lettek. Pályafutásukat az 1958-as pozsonyi Európa-bajnokság után fejezték be.

Visszavonulása után 1966-ig a Magyar Jégrevü vezető szólistája volt. 1956-ban a Testnevelési Főiskolán edzői, majd 1964-ben szakedzői oklevelet szerzett, és a Budapesti Petőfi, később a BSE (Budapest Sport Egyesület) vezetőedzője lett. 1970-től egyúttal a Testnevelési Főiskola Sportvezető és Edzőképző Intézetében a műkorcsolya szakelőadója volt. 1977-től 1984-ig a Jászberényi LEHEL SC (később JLSE Jászberény Lehel Sport Egyesület) sikeres vezetőedzője. Ezen időszak alatt munkásságával és odaadásával mind páros- mind egyéni műkorcsolyázásban utánpótlás korosztályokban több bajnoki győzelemhez és rengeteg egyéb helyezéshez segítette tanítványait.

1984-ben történt nyugalomba vonulása után Szegeden, később Szombathelyen utánpótlásedzőként tevékenykedett.

Szerepelt a Téli rege (1953, rendező: Bodrossy Félix) és a Napfény a jégen (1961, rendező: Bán Frigyes) című filmekben.

Életéről és sikereiről Jégkirálynő címmel Boros Ferenc és Horváth Zoltán szombathelyi alkotópáros készített filmet.

Sporteredményei

[szerkesztés]
  • olimpiai 3. helyezett (1952, 1956)
  • olimpiai 7. helyezett (1948)
  • háromszoros világbajnoki 3. helyezett (1950, 1953, 1955)
  • világbajnoki 4. helyezett (1949)
  • világbajnoki 7. helyezett (1948)
  • kétszeres Európa-bajnok (1950, 1955)
  • négyszeres Európa-bajnoki 2. helyezett (1949, 1953, 1956, 1957)
  • Európa-bajnoki 3. helyezett (1952)
  • Európa-bajnoki 4. helyezett (1958)
  • Európa-bajnoki 6. helyezett (1948)
  • főiskolai világbajnok (1950, 1956)
  • főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1949)
  • nyolcszoros magyar bajnok (1950–1952, 1954–1958)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951)[5]
  • A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[6]
  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://nemzetiarchivum.hu/photobank/item/MTI-FOTO-TnRHbXpHbGxtUGJFcWtWT2w5NjgzZz09
  2. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=40&layout=s
  4. ↑ Sport24.hu: Elhunyt a magyar műkorcsolyázó legenda. fn.hu, 2011. május 4. (Hozzáférés: 2011. május 4.)
  5. ↑ Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
  6. ↑ Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.
  7. ↑ Kik nyerték el újabban az érdemes sportolói címet. Népsport, (1954. május 28.)

Források

[szerkesztés]