Nagyér | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Makói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lőrincz Tibor (független)[1] | ||
Irányítószám | 6917 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 462 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 42,39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 22′, k. h. 20° 44′46.366667°N 20.733333°EKoordináták: é. sz. 46° 22′, k. h. 20° 44′46.366667°N 20.733333°E | |||
Nagyér weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyér témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagyér község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
A dél-alföldi régióban, Csongrád-Csanád vármegye délkeleti részén, a megyehatár mellett található, Makótól 30, Orosházától 28 kilométerre. Északi szomszédja Tótkomlós, de nyugat és kelet felől is a városhoz tartozó területek veszik körül; déli szomszédja Ambrózfalva, illetve délkelet felől, egy ponton érintkezik a területe Mezőhegyesével is.
A településen észak-déli irányban végighalad a Tótkomlóstól Pitvarosig, majd onnan Makó-Rákosig húzódó 4426-os út, ezen érhető el mindkét végponti település irányából. Az M43-as autópálya legközelebbi csomópontja Csanádpalota-Kövegy között található, mintegy 15 kilométerre, onnan a 4451-es, 4434-es, majd a 4426-os úton érhető el a község.
Vonattal a MÁV 121-es számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán közelíthető meg a település. Nagyér megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Tótkomlós vasútállomás és Ambrózfalva megállóhely között található; fizikailag a község délkeleti peremén helyezkedik el, közúti elérését a 44 327-es számú mellékút teszi lehetővé.
Nagyér 1973. április 14-éig volt önálló.[3] 1990 októberig Csanádalberti, Pitvaros és Ambrózfalva községekkel közös tanácsba tartozott. 1992. január 1. óta újra önálló település. 1993-ban lakosainak száma 645 fő volt, népességének 42 százaléka volt 30 év alatti.
Nagyér dohánykertész községet 1843-ban alapították meg. Itt, és a környékbeli községekben, Tótkomlóson, Albertin és Ambrózon zsidók csak 1848 után telepedhettek le.
Az első nagyéri (nagymajláthi) zsidó, a Makóról származó Grosz Bernát az 1850-es évek legelején telepedett le a községben. Gabona és vegyeskereskedést nyitott. Az 1857-es népszámlálásban egy zsidó családot jelölnek 9 fővel. Később, az 1870-es években Tótkomlósra költöztek. Utódjuk a Brüll család lett, akinek Tótkomlóson, Nagyéren, Albertin és Ambrózon is volt üzletük.
Nagyéren nem éltek állandóan zsidók. Az 1930-as években két kereskedő család élt itt, akik az 1940-es évek elején elköltöztek innen.
Lakosok száma | 529 | 512 | 527 | 477 | 463 | 481 | 462 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,4% cigánynak, 0,2% örménynek, 1,2% románnak, 1,4% szlováknak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,7%, református 14,4%, evangélikus 2,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 46% (15,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% szlováknak, 0,2% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11% volt református, 7,3% római katolikus, 2,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% ortodox, 16,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 30% felekezeten kívüli (31,1% nem válaszolt).[14]