Nemti | |
Nemti temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Nógrád |
Járás | Bátonyterenyei |
Jogállás | község |
Polgármester | Dr. Morvai Máté (független)[1] |
Irányítószám | 3152 |
Körzethívószám | 32 |
Népesség | |
Teljes népesség | 653 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 65,37 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 11,06 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 00′ 28″, k. h. 19° 54′ 19″48.007700°N 19.905411°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 28″, k. h. 19° 54′ 19″48.007700°N 19.905411°E | |
Nemti weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemti témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemti község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.
Salgótarjántól délkeletre fekszik, a Mátra északi lejtői között, Nógrád vármegye keleti széle közelében. A legközelebbi város Bátonyterenye, attól néhány kilométerre keletre fekszik a 23-as főút mentén. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
A főútból a település keleti részén ágazik le az a 24 109-es számozású mellékút, amely a környező települések közül Szuha, Mátraalmás, Mátramindszent, sőt részben Dorogháza elérését is biztosítja.
Nemti (Németi) Árpád-kori település. Nevét 1227-ben említette először oklevél Nemti alakban. 1297-ben Nemti nemeseket említ egy oklevél, akik a Hangonyiak eskütársai voltak. 1331-ben a Nemti család birtoka. A család tagjai; Nemti Péter és fiai tiltakoztak örökös nélkül elhalt rokonuk kalapati birtokrészével kapcsolatban, melyet Károly Róbert királytól Rimai Miklós mester lévai és kolozsvári várnagy kapott meg.
1332-ben a pápai tizedjegyzék Szent Márton egyházát említi, melynek papja ez évben 6 garas pápai tizedet fizetett. 1413-ban Zsigmond király Nemtit a Derencsényi családnak adományozta, Ujlak, Kalapács és Mártonfölde helységekkel együtt. 1548-ban Karthaly Zsigmond birtoka volt.
Az 1579. évi török adóösszeírásokkor Németin néven szerepelt. 1633-1634-ben a váci nahije községei között sorolták fel, mindössze két adóköteles házzal. 1715-ben hét és 1720-ban 9 tót háztartását vették fel az összeírók. 1770-ben gróf Grassalkovich Antal birtoka volt. E családé volt egészen 1840-ig, később pedig a gróf Károlyi család birtokába került, gróf Károlyi Mihály parádi uradalmához tartozott az 1900-as évek elején is. 1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a településen. A határban az 1900-as évek elején kőszénbánya is működött. Kőbányája is volt.
Nemti a 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.
1939. január 1. óta tartozik hozzá Ilonabánya (azelőtt Kisterenye része volt).
Ilonabánya egykori bányatelep 1939 óta Nemti része, a falutól nyugatra helyezkedik el, amitől csak a Nemti-patak választja el. Azelőtt a messzebb lévő Kisterenye része volt. A Mátrától északra, a 23-as főút északi oldalánál található, a patak jobb partján. Az 1956-os forradalom idején munkástanács alakult a bányaüzemben, amit a szervezők elleni megtorlás követett.[3]
A településen 2011. július 31-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 743 | 735 | 734 | 757 | 662 | 664 | 653 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
1910-ben 991 lakosából 963 fő magyar, 21 szlovák volt. A népességből 973 fő római katolikus volt.
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (cigány és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 1,4%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 15,8% (24,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 83,8%-a vallotta magát magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,5% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,2% lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,9% volt római katolikus, 2,4% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 19,5% felekezeten kívüli (50,3% nem válaszolt).[16]