Nyikolaj Alekszejevics Voznyeszenszkij

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2006 júniusából)
Nyikolaj Alekszejevics Voznyeszenszkij
Született1903. november 18.[1]
Tula[1]
Elhunyt1950. október 1. (46 évesen)[2][1]
Leningrád[1]
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztségea Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja
IskoláiVörös Professzorok Intézete
Kitüntetései
Halál oka
SírhelyeLevashovo Memorial Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Alekszejevics Voznyeszenszkij témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyikolaj Alekszejevics Voznyeszenszkij (oroszul: Николай Алексейевич Вознесенский) (Tula, 1903. február 1. – Leningrád 1950.) orosz nemzetiségű szovjet gazdaságpolitikus, sokáig Sztálin munkatársa volt.

Életpályája

[szerkesztés]

Voznyeszenszkij édesapja favágó volt. A fordulat idején még kiskorú volt, nem sokkal később belépett a pártba. 1938-ra jutott az országos politika elitjébe: januárban beválasztották a GOSZPLAN-ba, az Állami Tervbizottságba. A gazdasági növekedés ekkor már egy éve nem volt számottevő; Voznyeszenszkij a háború kitöréséig, 1941-ig megpróbálta feléleszteni a gazdaságot. A háborúban egyes, háború előtt készített gazdasági tervek csődöt mondtak, a GOSZPLAN több tagja sem értette a helyzet komolyságát. Voznyeszenszkij bekerült a háborús kabinetbe, ő irányította a hadigazdaságot. A sztálingrádi siker után a gazdaság is növekedésnek indult: Voznyeszenszkijnek 1943-1944-re sikerült visszaállítani a gazdasági egyensúlyt.

A háború után Sztálin egyik kedvence lett; a diktátor őszintesége, személyes lojalitása miatt kedvelte meg. (Ekkoriban írta A Szovjetunió hadigazdasága a Nagy Honvédő Háború idején c. könyvét, amivel belépett a történelemhamisítók táborába: minden gazdasági sikert Sztálinnak tulajdonított.) Más pártvezetők, mint Malenkov vagy Berija épp a Sztálinhoz fűződő hűsége miatt utálták meg. 1948 szeptemberében meghalt Zsdanov, Voznyeszenszkijt pedig a Malenkov–Berija–Hruscsov-trojka kitette a hatalomból: 1949 márciusában már le is tartóztatták az 1949-es leningrádi vásár ürügyén, amelyet nem jelentett be előre a leningrádi pártvezetés (Voznyeszenszkij, Kuznyecov). 1950-ben a „leningrádi ügyben” Voznyeszenszkijt halálra ítélték és kivégezték.

Művei magyarul

[szerkesztés]
  • A negyedik ötéves terv. A Szovjetunió népgazdaságának helyreállítására és fejlesztésére irányuló ötéves terv. 1946–1950; RKP, Kolozsvár, 1946
  • A Szovjetúnió hadigazdasága a Nagy Honvédő Háború éveiben; ford. Pirityi Sándor; Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle–Anonymus, Bp., 1948
  • A Szovjetunió hadigazdasága, a nagy honvédő háború éveiben; ford. Pirityi Sándor; Új Magyar Kiadó, Bp., 1949

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d Большая российская энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
  2. ↑ BnF-források (francia nyelven)

További információk

[szerkesztés]
Ez az orosz személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!