Nyárádtő (Ungheni, Nyaradfluß) A régi görögkatolikus templom, körülötte egy épülő ortodox templommal
Nyárádtő címere
Közigazgatás Ország Románia Történelmi régió Erdély Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió Megye Maros Rang város Községközpont Ungheni Beosztott falvak
Polgármester Ioan Covrig Irányítószám 547605 SIRUTA-kód 119894 Népesség Népesség 3967 fő (2021. dec. 1.) [ 2] +/-
Magyar lakosság 378 (5%, 2021)[ 3]
Község népessége 7007 fő (2021. dec. 1.) [ 1]
Népsűrűség 110,02 fő/km² Földrajzi adatok Terület 63,69 km² Időzóna EET, UTC+2 Elhelyezkedése é. sz. 46° 29′ 09″ , k. h. 24° 27′ 39″ 46.485833333333 , 24.460833333333 46.485833°N 24.460833°E Koordináták : é. sz. 46° 29′ 09″ , k. h. 24° 27′ 39″ 46.485833333333 , 24.460833333333 46.485833°N 24.460833°E Nyárádtő weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Nyárádtő (románul Ungheni, korábban Nirașteu, németül Nyaradfluß ) város Romániában Maros megyében .
Marosvásárhelytől 11 km-re délnyugatra a Maros és a Nyárád összefolyásánál fekszik, innen a neve. A város a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.
1264 -ben Naradtew alakban említik először. Határában római út maradványaira, szkíta és dák leletekre bukkantak. A falu régi temploma 14. századi volt, Orbán Balázs szerint messze vidéken nem volt párja. 1601 -ben Basta pusztította el az oda menekült lakosokkal együtt. Romjai 1728 -ban még állottak, helye a református temetőben ma is látható. A 16. században a falu legnagyobb része református hitre tért.
1603 -ban Székely Mózes itt fogadta a marosvásárhelyi küldötteket, innen indította el seregeit Segesvár felé. Első iskolájáról 1676 -ból van adat. 1848 -ban nagyobb részét az átvonuló osztrák csapatok felégették, november 5-én , Marosvásárhely bevétele után itt táborozott és fosztogatott Gedeon tábornagy császári serege.
1910 -ben 1171 lakosából 757 román, 321 magyar, 93 más nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.
1992 -ben 3731 lakosából 2452 román , 686 magyar és 592 roma volt.
2004-ben várossá nyilvánították.[ 4]
2011-ben 6945 lakosából 5372 román, 579 magyar és 645 roma volt.[ 5]
A Nyárád jobb partján áll református erődtemploma, tornyán 1939 -es évszámmal, de egyházáról 1834 -ből van feljegyzés.
Régi római katolikus temploma a 17. században pusztult el, 1818 -ban a hívek zsindelyes fedelű kápolnát, majd 1907 -ben kőtemplomot emeltek.
A görögkatolikus templom a Nyárád jobb partján állt, 1858 -ban kezdték építeni, tornya 1960 -ban épült. 1948 -ban, a kommunizmus idején az ortodox egyház tulajdonába került, és a rendszerváltás után sem szolgáltatták vissza. 2008 május 8-án elkezdték lebontani, ugyanis köréje már 1997 -ben elkezdtek építeni egy nagyobb ortodox templomot. Az esemény kapcsán jelentős konfliktus alakult ki a két egyház képviselői között.[ 6] [ 7]
A falu nyugati határrészén sóskút is található.
Az új görögkatolikus templom
Megyei jogú városok
Dicsőszentmárton (Târnăveni)
Bábahalma (Bobohalma)
Csüdőtelke (Cuștelnic)
Őrhegy (Botorca)
Marosvásárhely (Târgu Mureș)
Meggyesfalva (Mureșeni)
Remeteszeg (Remetea)
Segesvár (Sighișoara)
Angofa (Angofa)
Haufan (Aurel Vlaicu)
Hétúr (Hetiur)
Róra (Rora, Rohrau)
Szőlőskert (Viilor, Kulturberg)
Șoromiclea
Venk (Venchi)
Szászrégen (Reghin)
Abafája (Apalina)
Radnótfája (Iernuțeni)
Városok
Erdőszentgyörgy (Sângeorgiu de Pădure)
Bözöd (Bezid)
Bözödújfalu (Bezidu Nou)
Lóc (Loțu)
Marosludas (Luduș)
Andrássytelep (Avrămești)
Csorga (Cioarga)
Csorgó (Ciurgău)
Eckentelep (Avrămești)
Mezőalbisitelep (Belsőtelep, Fundătura)
Marosgezse (Gheja)
Nagysármás (Sărmașu)
Báld (Balda)
Bánffytanya (Sărmășel-Gară)
Csehtelke (Vișinelu)
Kissármás (Sărmășel)
Lárga (Larga)
Marocháza (Moruț)
Titiana
Nyárádszereda (Miercurea Nirajului)
Demeterfalva (Dumitrești)
Kisszentlőrinc (Lăureni)
Székelybő (Beu)
Székelymoson (Moșuni)
Székelysárd (Șardu Nirajului)
Székelytompa (Tâmpa)
Vece (Veța)
Nyárádtő (Ungheni)
Kiscserged (Cerghizel)
Malomfalva (Morești)
Nagycserged (Cerghid)
Recsa (Recea)
Sóspatak (Șăușa)
Vidrátszeg (Vidrasău)
Radnót (Iernut)
Csapószentgyörgy (Sfântu Gheorghe)
Józseftanya (Racameț)
Maroscsapó (Cipău)
Marosdég (Deag)
Maroslekence (Lechința)
Marosorbó (Oarba de Mureș)
Porumbáktanya (Porumbac)
Szélkút (Sălcud)
Szováta (Sovata)
Kopac (Căpeți)
Illyésmező (Ilieși)
Szakadát (Săcădat)
Községek
Ádámos (Adămuș)
Ádámos (Adămuș)
Kincses (Chinciuș)
Küküllődombó (Dâmbău, Hügeldorf)
Magyarherepe (Herepea)
Magyarkirályfalva (Crăiești)
Sövényfalva (Cornești)
Ákosfalva (Acățari)
Cserefalva (Stejeriș)
Göcs (Găiești)
Harasztkerék (Roteni)
Kisgörgény (Gruișor)
Nyárádszentbenedek (Murgești)
Székelycsóka (Corbești)
Székelyvaja (Vălenii)
Szövérd (Suveica)
Alsóbölkény (Beica de Jos)
Felsőbölkény (Beica de Sus)
Görgénykakucs (Căcuciu)
Görgénynádas (Nadășa)
Soropháza (Șerbeni)
Szentmihály (Sânmihai de Pădure)
Alsóidecs (Ideciu de Jos)
Felsőidecs (Ideciu de Sus)
Oroszidecs (Deleni)
Alsóköhér (Chiheru de Jos)
Alsóoroszi (Urisiu de Jos)
Felsőköhér (Chiheru de Sus)
Felsőoroszi (Urisiu de Sus)
Apold (Apold, Trappold)
Segesd (Șaeș, Schaas)
Szászdálya (Daia, Denndorf)
Volkány (Vulcan)
Backamadaras (Păsăreni)
Nyárádbálintfalva (Bolintineni)
Szentgerice (Gălățeni)
Bala (Băla)
Nagyercse (Ercea)
Balavásár (Bălăușeri)
Egrestő (Agrișteu)
Fületelke (Filitelnic)
Nagykend (Chendu)
Szénaverős (Senereuș)
Szentdemeter (Dumitreni)
Bátos (Batoș)
Dedrád (Dedrad, Zepling)
Dedrádszéplak (Goreni)
Vajola (Uila, Weilau)
Beresztelke (Breaza)
Kisfülpös (Filpișu Mic)
Magyarfülpös (Filpișu Mare)
Bonyha (Bahnea)
Bernád (Bernadea)
Dányán (Daia)
Gógán (Gogan)
Jövedics (Idiciu)
Kund (Cund, Reussdorf)
Leppend (Lepindea)
Cintos (Ațintiș)
Batizháza (Botez)
Csekelaka (Cecălaca)
Istvánháza (Iștihaza)
Madavölgytanya (Maldaoci)
Marosszentjakab (Sâniacob)
Csatófalva (Viișoara, Hohndorf)
Szászörményes (Ormeniș, Irmesch)
Szászszentiván (Sântioana, Johannisdorf)