Orbán Árpád | |||||||||
Személyes adatok | |||||||||
Születési dátum | 1938. március 14. | ||||||||
Születési hely | Győr, Magyarország | ||||||||
Halálozási dátum | 2008. április 26. (70 évesen) | ||||||||
Halálozási hely | Győr, Magyarország | ||||||||
Sírhely | Révfalui temető (B-19-10/11)[1] | ||||||||
Állampolgárság | magyar | ||||||||
Poszt | hátvéd | ||||||||
Junior klubok | |||||||||
| |||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||
| |||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Árpád témájú médiaállományokat. | |||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||
|
Orbán Árpád (Győr, 1938. március 14. – Győr, 2008. április 26.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző.
1953-ban kezdett el futballozni a Győri Postás csapatánál. Első komolyabb sikerét itt érte el, amikor 1956-ban országos ifjúsági bajnok lett. 1959-ben igazolt át Győri Vasas ETO együtteséhez, a későbbi Rába ETO-hoz, ahol pályafutásának legsikeresebb éveit töltötte. Edzői között volt két korábbi kiváló labdarúgó, Hidegkuti Nándor és Szusza Ferenc is.
AZ 1963-as félidős bajnokságot meglepetésre megnyeri a győri csapattal, ezután lett az olimpiai válogatott tagja. Az 1964-es tokiói olimpiai labdarúgótornán a győztes magyar válogatott egyik meghatározó játékosa volt. 1965 és 1967 között háromszor nyert Magyar Népköztársaság Kupát. 1967-ben a Kupagyőztesek Európa-kupájában a negyeddöntőig jutott a csapattal. 1972-ben vonult vissza az aktív játéktól. Pályafutása során 285 bajnoki mérkőzésen szerepelt, ahol nyolc gólt szerzett. Az olimpiai válogatott színeiben tizenegy alkalommal lépett pályára.
Szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán. 1975-ben kinevezték a Rába ETO létesítményfelelősévé, majd emellett 1985 és 1990 között edzőként dolgozott az ETO serdülőcsapatánál. 1991-ben az ETO létesítmény-igazgatójává nevezték ki, mely posztot 1994-ig viselt. 1998-ban a Győr-Moson-Sopron megyei Labdarúgó-szövetség tiszteletbeli elnökségi tagjává választották.
Lánya, Orbán Csilla válogatott kézilabdázó volt az 1980-as években.
Magyarország | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
1963. május 4. | Budapest, Népstadion | Magyarország | 4 – 0 | Svédország | olimpiai selejtező | - | ||
1964. április 29. | Palma de Mallorca | Spanyolország | 1 – 2 | Magyarország | olimpiai selejtező | - | ||
1964. május 6. | Budapest, Népstadion | Magyarország | 3 – 0 | Spanyolország | olimpiai selejtező | - | ||
1964. október 11. | Tokió, Olimpiai stadion (JPN) | Magyarország | 6 – 0 | Marokkó | olimpiai B csoport | - | ||
1964. október 15. | Tokió, Komazawa stadion (JPN) | Magyarország | 6 – 5 | Jugoszlávia | olimpiai B csoport | - | ||
1964. október 18. | Jokohama, Mitsuzawa stadion (JPN) | Magyarország | 2 – 0 | Románia | olimpiai negyeddöntő | - | ||
1964. október 20. | Tokió, Csicsibu Herceg Stadion (JPN) | Magyarország | 6 – 0 | Egyiptom | olimpiai elődöntő | - | ||
1964. október 23. | Tokió, Olimpiai stadion (JPN) | Csehszlovákia | 1 – 2 | Magyarország | olimpiai döntő | - | ||
Összesen | 0 | mérkőzés | 0 | gól |