Ottokar Czernin | |
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere | |
Hivatali idő 1916. december 22. – 1918. április 16. | |
Előd | Burián István |
Utód | Burián István |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1872. szeptember 26.[1][2][3][4][5] Dymokury[5][6] |
Elhunyt | 1932. április 4. (59 évesen)[1][3][4][5][7] Bécs[8][6] |
Párt | Verfassungstreuer Großgrundbesitz |
Szülei | Anna Maria von Westphalen zu Fürstenberg Theobald Czernin |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Iskolái | Károly Egyetem |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Ottokar Czernin témájú médiaállományokat. |
Ottokar Czernin von und zu Chudenitz gróf (teljes neve német formában Ottokar Theobald Otto Maria Graf Czernin von und zu Chudenitz, cseh névformában Otakar Theobald Otto Maria hrabě Černín z Chudenic), (Dimokur, 1872. szeptember 26. – Bécs, 1932. április 4.) cseh arisztokrata család tagja, politikus, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere volt az első világháború során, 1916–1918 között. Személyesen okolható azért, hogy 1918-ban minden béketárgyalási lehetőség kudarcba fulladt és a Birodalom összeomlott.
Ottokar Czernin 1872. szeptember 26-án született a csehországi Dimokurban (ma Dymokury, Csehország) cseh arisztokrata család gyermekeként. 1895-ben a párizsi nagykövetség tagjaként az osztrák–magyar diplomáciai szolgálat tagja lett. 1899-ben Hágába helyezték át. 1903-ban a Bohémiai Landtag (tartományi parlament) tagja lett, ahol a konzervatívok táborát erősítette. 1907-ben Ferenc Ferdinánd közeli tanácsadójaként ellenezte az általános választójog bevezetését Ausztriában és az arisztokrácia politikai hatalmának visszaszerzéséért küzdött. 1912-ben az osztrák felsőház örökös tagja lett. 1913-tól bukaresti követként három éven keresztül ismét diplomáciai szolgálatot látott el.[9]
1916 decemberében, I. (IV.) Károly trónra lépése után, Czernint kinevezték az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterévé. Az első világháborúból való kilépési terveit azonban a német hadvezetés ellenállása, valamint a központi hatalmak katonai és gazdasági összefonódása megakadályozta. Külügyminiszteri pozícióját súlyosan érintették a breszt-litovszki béke során, az újonnan függetlenné vált Ukrajna javára tett területi engedmények, 1918 februárjában. 1918 áprilisában a Sixtus-ügy miatt, amellyel IV. Károly az Osztrák–Magyar Monarchia antanttal való különbékéjét akarta elérni, s amelyet Czernin nem ismert részletesen,[10] távozásra kényszerült. A háború után, 1920–1923 között a nemzetgyűlés tagja volt Ausztriában. 1932. április 4-én hunyt el Bécsben.[9]