Podravske Sesvete | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Kapronca-Kőrös |
Község | Podravske Sesvete |
Jogállás | falu |
Polgármester | Ivan Derežić |
Irányítószám | 48363 |
Körzethívószám | (+385) 048 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1446 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Népsűrűség | 60,33 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 111 m |
Terület | 29,47 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 00′ 00″, k. h. 17° 12′ 42″46.000000°N 17.211667°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 00″, k. h. 17° 12′ 42″46.000000°N 17.211667°E | |
Podravske Sesvete weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Podravske Sesvete falu és község Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.
Szentgyörgyvártól 13 km-re délkeletre a megye keleti határán a Dráva jobb partján fekszik.
A települést és plébániáját 1334-ben Ivan zágrábi főesperesnek a zágrábi káptalan helyzetéről írott oklevelének harmadik részében említi először. Nevét a Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemplomáról kapta. 1501-ben az egyházi vizitáció még megemlíti Márton nevű plébánosát is „Martinus plebanus Omnium sanctorum ibidem” alakban. A középkori falu a 13. századtól 1552-ig, Verőce várának elestéig áll fenn, ekkor ugyanis a török az egész környékkel együtt elpusztította. Templom azonban túlélte a pusztítást, mint azt Andrija Vinković 1658-ban kelt jelentése tartalmazza.
A Drávamente török alóli felszabadulása után indult meg itt újra az élet. Ez Hanibal Heister szentgyörgyi várparancsnok 1695. szeptember 19-én keltezett okleveléből derül ki, melyben a Sesvete nevű falu nevét is megemlíti. Ettől az időponttól kezdve, tehát Sesvetét újra falunak tekinthetjük. Miután Mária Terézia a 18. század közepén megalapította a katonai határőrvidéket Sesvete a szentgyörgyi kapitánysághoz tartozott. A katonai közigazgatás csak 1871-ben szűnt meg. 1830-ban megnyílt az első iskola. 1885-ben Sesvete újra önálló plébánia lett. Ma is álló plébániatemplomát, mely nagyrészt önkéntes adakozásból épült 1878. április 7-én szentelték fel a plébánia épületével együtt.
A falunak 1857-ben 1625, 1910-ben 3355 lakosa volt. Karl Blažeković plébános érdeme, hogy 1911-ben megnyílt a postahivatal. A falu Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Szentgyörgyi járásához tartozott. Önkéntes tűzoltóegyletét 1928-ban alapították. A hívek 1977-ben a középkori templom helyén a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnát emeltek. 2001-ben a községnek 1778 lakosa volt.