Prügy

Prügy
Prügy címere
Prügy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterCsehely Richárd (független)[1]
Irányítószám3925
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség2419 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség80,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 04′ 54″, k. h. 21° 14′ 35″48.081750°N 21.243050°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 54″, k. h. 21° 14′ 35″48.081750°N 21.243050°E
Prügy (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Prügy
Prügy
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Prügy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Prügy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Prügy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Taktaközben helyezkedik el, a Tisza jobb parti oldalán, a megyeszékhely Miskolctól 43 kilométerre keletre, Tokajtól körülbelül 15 kilométerre délnyugatra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Szerencs és Mezőzombor, északkelet felől Tarcal, dél kelet felől Taktabáj, dél felől a folyó túlpartján fekvő Tiszadada, délnyugat felől Taktakenéz, északnyugat felől pedig Taktaszada és Bekecs; nyugat felől pontszerűen érintkezik még a határa Taktaharkányéval is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Tarcal felől a 3617-es, Taktabáj, illetve Taktakenéz felől a 3621-es, Szerencs felől pedig a 3622-es úton.

Története

[szerkesztés]

Prügy és környéke már az őskorban is lakott volt. Árpád-kori település. Nevét egy Prud nevű ispánról kapta.

Prügy neve egykor Prügymonostra volt, és az Aba nemzetség birtokai közé tartozott, és itt e településen állt egykor a nemzetség által alapított monostor, Prügymonostora is.

1908 óta hívják Prügynek, azelőtt Pthrügy volt a neve.

A török időkben a lakosság a közeli mocsarakba menekült. Az első világháborút követő román megszállás alatt és 1944 őszén a település jelentős háborús károkat szenvedett. A község református templomának kertjében megközelítőleg 100 román és szovjet katona nyugszik. Emlékművüket 2007 augusztusában avatták fel.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Erdei Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Erdei Sándor (független)[4]
  • 1998–2002: Erdei Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Erdei Sándor (független)[6]
  • 2006–2010: Boros-Leskó Géza (független)[7]
  • 2010–2014: Erdei Sándor (független)[8]
  • 2014–2019: Csehely Richárd (független)[9]
  • 2019–2024: Csehely Richárd (független)[10]
  • 2024– : Csehely Richárd (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2489
2488
2492
2396
2375
2411
2419
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 35%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 34,5% cigánynak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43%, református 36,8%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 7,5% (9,9% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 14,6% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, lengyelnek és szlováknak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,6% volt római katolikus, 25,3% református, 4,5% görög katolikus, 3% egyéb keresztény, 10,9% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).[13]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Móricz Zsigmond-ház (tájház) – Az író szülei 1884-ben költöztek Prügyre; Móricz Zsigmond 1888 - 1894 között élt itt, közben 1890-től Debrecenben tanult.
  • Móricz-mellszobor
  • Református templom
  • Katolikus templom
  • Millennium emlékmű (Szent Korona és Turul, Simorka Sándor és Ekker Róbert alkotása, 2001)[14][15]

Ismert emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1886. december 7-én Móricz Miklós újságíró, szerkesztő, statisztikus, közíró, Móricz Zsigmond öccse.
  • Itt született 1927. augusztus 20-án Szepessy István okleveles agrármérnök, a növénykórtan professzora, a felsőfokú, posztgraduális növényvédelmi szakmérnöki képzés és a növényvédelmi szakirányú mérnök magyarországi megalapítója.

Környező települések

[szerkesztés]

Csobaj (9 km), Taktabáj (6 km), Taktakenéz (4 km), Tarcal (10 km), a legközelebbi város: Szerencs (10 km).

Közlekedés

[szerkesztés]

A vasútvonal 760 mm nyomtávú volt, Szerencset kötötte össze Prüggyel[16] 1971-ben megszűnt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. ↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  6. ↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. ↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. ↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  10. ↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Prügy Helységnévtár
  13. ↑ Prügy Helységnévtár
  14. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  15. ↑ Millenniumi emlékmű - Köztérkép.hu. [2016. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 26.)
  16. ↑ 491-es vonal. Vasútállomások. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 7.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]