Radnót

Ez a szócikk a romániai városról szól. A Szlovákiában található, az egykori Gömör és Kishont vármegyéhez tartozó Radnót községet lásd Nemesradnót szócikknél.
Radnót (Iernut, Radnuten)
A református templom.
A református templom.
Radnót címere
Radnót címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rangváros
KözségközpontIernut
Beosztott falvak
Lista
PolgármesterVasile Cornea
Irányítószám545100
Körzethívószám0x65[1]
SIRUTA-kód117827
Népesség
Népesség5247 fő (2021. dec. 1.)[3] +/-
Magyar lakosság667 (8%, 2021)[4]
Község népessége8473 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület106,36 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 12″, k. h. 24° 14′ 00″46.453333°N 24.233333°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 12″, k. h. 24° 14′ 00″46.453333°N 24.233333°E
Radnót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnót témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Radnót (románul Iernut, németül Radnuten) város Romániában Maros megyében. A környék gazdasági és kulturális központja.

Fekvése

[szerkesztés]
Radnót város

Marosvásárhelytől 28 km-re délnyugatra a Maros bal partján, a Kolozsvár – Marosvásárhely országút (E60) mellett fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

1257-ben Ranoltu néven szerepel először. Neve a német eredetű régi magyar Renoldus személynévből származik. A román Iernut eredete az Arnold személynév.

Története

[szerkesztés]

A város területe már 5000 éve is lakott volt a Galla-hegy lejtőjén és a kastély udvarán feltárt leletek szerint. A római korban itt állhatott a Septimius Severus által alapított Patausia nevű római telep. Román kori templomát 1241-ben a tatárok felégették, helyette a tatárjárás után épült templom, melyet 1486 körül újjáépítettek. A 16. században a templom a reformátusoké lett. Helyén a 15. században nemesi udvarház állott, 1553-ban Bánffy Magdolna új erődítésekkel látta el, mostani épületét bástyás falak, raktárak, istállók és laktanyák valamint vizesárok fogta közre. 1650-ben Rákóczi Zsigmond állíttatta helyre, fejedelmi lakóhely. Összesen 15 országgyűlés színhelye volt, itt tartották 1690-ben a Diploma Leopoldinum kihirdetése előtti utolsó erdélyi országgyűlést is.[5] II. Apafi Mihály fejedelmet innen szállították örökös bécsi száműzetésbe. II. Rákóczi Ferenc fegyverrel foglalta el. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásának székhelye volt.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 2109 lakosából 1498 magyar és 595 román volt. Napjainkra a lakosság aránya megfordult.

1992-ben 5954 lakosából 4208 román, 1379 magyar, 352 cigány, 13 német volt.

2011-ben 5382 lakosából 3944 román, 1107 magyar, 570 cigány, 3 német volt. Lakossága a beosztott falvakkal együtt 8705 fő.[6]

Híres személyek

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]

Várkastély

[szerkesztés]
A romos állapotban lévő várkastély

A Maros partján áll a négyzet alakú, sarkain bástyákkal megerősített Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély, amely a 16. században épült. I. Rákóczi György 1650 körül átépíttette, az építész a velencei Agostino Sereno volt. 1802-ben gondatlanságból leégett, ezután kapta mai tetőszerkezetét. Egy ideig mezőgazdasági iskola volt a kastélyban, de kb. 4 éve üresen áll.

A terület, ahol a várkastély található a 15. század közepén a Bogáthy családé volt. 1495-ben említik először a család nemesi udvarházát, majd a 16. század elején már kastélyról beszélnek az oklevelek. A mostani várkastély helyén álló épület a történészek szerint nem lehetett kicsi, mivel egy 1553-ból származó írásban az áll, hogy Bogáthy János 2000 forintig zálogba adta az épületet édesanyjának.

1575-ben a Bogáthy Gáspárt kivégezték és a települést, Radnótot a kincstár kapta meg. Később, 1587-ben Báthory Zsigmond Kendi Ferencnek ajándékozta, majd két évvel később őt is kivégezték. Az új tulajdonost, Kornis Boldizsárt is kivégezték 1610-ben, de az épület a Kornis-család kezében maradt. Nemsokára az erdélyi fejedelemhez, I. Rákóczi Györgyhöz került az épület, aki megbízta a velencei Agostino Serenát az átalakításokkal. Ekkor készült a mai épület, feltehetően a régi alapok, illetve falak felhasználásával.

A jelenlegi kastély különbözik az Agostino Sereno által tervezettel. A főépületet bástyás falak, tárházak, laktanyák és istállók, valamint a Marossal táplált árkok fogták körbe. A kastély kinézete is megváltozott, amikor a jelenleg romos állapotban lévő tetőzetet csináltatták az épületre. Jelenleg a várkastély siralmas állapotban található.[7]

Református templom

[szerkesztés]

A református templom nem a település központjában, hanem a külvárosban, nem messze a várkastélytól található. A műemlék templom gótikus stílusban épült 1486-ban, majd 1593-ban egy nagyobb átépítésen ment keresztül. A tornyát a 20. század elején, 1909-ben építették.

Nagyboldogasszony római katolikus plébánia

[szerkesztés]

A Nagyboldogasszonynak szentelt kéttornyú római katolikus templom 1896–1898 között épült neogótikus stílusban.

Egyéb látnivalók

[szerkesztés]

A város határában halastó és hőerőmű található.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  4. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. ↑ Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997.  
  6. ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  7. ↑ Radnót várkastélya (magyar nyelven). Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége, 1932. [2003. december 8-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]