Romonya | |
![]() | |
faluközpont a kápolnával | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Pécsi |
Jogállás | község |
Polgármester | Ábel Edit (független)[1] |
Irányítószám | 7743 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 541 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 74,68 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 7,07 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Romonya weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Romonya témájú médiaállományokat. | |
Romonya (horvátul: Rumenja[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Pécs központjától keletre fekszik, nyugati szomszédja Bogád, keleti szomszédja Pereked, dél felől a legközelebbi település Ellend, északról pedig a Pécshez csatolt Hird.
A megyeszékhellyel és Szederkénnyel az 5611-es út köti össze, Pécsváraddal a 6544-es úttól idáig húzódó 5609-es út, Hird felé pedig egy önkormányzati út vezet a településről.
Romonya már a római korban és az avar korban is lakott volt. A falu határában e korokból származó leletek kerültek napfényre.
Nevét az oklevelek 1542-ben már a mai nevén említették.
Tiszta magyarok lakta település volt, amely a török hódoltság alatt sem néptelenedett el.
A 18. században a magyar lakosság mellé német telepesek érkeztek a faluba.
A falu határában állt Bekefalva elpusztult település is, mely Becefa néven ma helynév. Bekefalvának a török hódoltság végéig tiszta magyar lakossága volt, ekkor azonban a magyarok helyébe horvátok érkeztek, majd az 1700 körül újra magyarok is telepedtek közéjük.
1720 és 1730 körül azonban a település elnéptelenedett, és később sem települt újra.
A településen 2011. április 10-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[14] Lemondása ellenére ő is elindult az időközi választáson, amit simán meg is nyert, két jelölt közül igen nagy, 90%-ot meghaladó szavazati aránnyal.[10]
2019. március 24-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Romonyán,[12] mert a korábbi polgármester az előző év decemberében elhunyt.[15][16]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 474 | 491 | 496 | 521 | 526 | 549 | 538 | 541 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 6,9% németnek, 1,3% horvátnak, 0,6% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 7,8%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,8% (18,5% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 21,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,3% volt római katolikus, 5,1% református, 0,5% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 2,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 19,9% felekezeten kívüli (39% nem válaszolt).[18]