Révfülöp

Révfülöp
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Révfülöp címere
Révfülöp címere		 Révfülöp zászlaja
Révfülöp zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásnagyközség
PolgármesterKondor Géza (független)[1]
JegyzőDr. Szabó Tímea
Irányítószám8253
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség1242 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség110,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 49′ 57″, k. h. 17° 37′ 40″46.832561°N 17.627700°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 57″, k. h. 17° 37′ 40″46.832561°N 17.627700°E
Révfülöp (Veszprém vármegye)
Révfülöp
Révfülöp
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Révfülöp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Révfülöp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Révfülöp nagyközség Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez (a vármegye fogalmának megszüntetése után Zala megyéhez) tartozott, csak utána sorolták át Veszprém megyébe. A település és környéke a második világháború után vált kedvelt üdülőhellyé a Balaton északi partján. Az évente megrendezett és hagyományos tömegrendezvénnyé vált Balaton-átúszó versenyt a Révfülöp és Balatonboglár közé eső 5,2 kilométeres távon rendezik.

Megközelítése

[szerkesztés]

A települést keresztezi a 71-es főút, így autóval egyszerűen megközelíthető, de vonattal is könnyen elérhető a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon utazva Révfülöp vasútállomásig, amely a település központjában található.

A település és környékének térképe

Hajóval a Balaton déli partjáról a Balatonboglár és Révfülöp között közlekedő rendszeres átkelőjárattal lehet eljutni a településre.[3] A két helység között 5 kilométer széles a Balaton,[4] a hajók naponta több alkalommal is megteszik a távot, a menetidő mindössze 25 perc.[5]

Révfülöpről indul északi irányban a 7314-es út Kővágóörs és Köveskál irányába; országos közútként számozódik emellett még az a bő 1 kilométeres útszakasz, amely a község északi részét köti össze a 71-es főút pálkövei szakaszával (73 125-ös út).

Földrajz

[szerkesztés]

A Fülöp-hegy és a Rétsarki-major térségében[6] felszínen levő, valószínűleg karbon korú fillit, kvarcfillit és agyagpala a terület legidősebb földtani képződménye. Ettől északra és délre, a kőtenger körül, nagy területeket borít a felszínen is a perm időszaki vöröshomokkő[7][8] és konglomerátum a Küszöb orrán, a Fenyős-tetőn és a Tepécs-hegyen. A permi homokkő felszínét főleg a mélyedéses részeken, permből átmosott agyag fedi, erre települ a pannóniai korú homok. A Balaton-felvidék jellegzetes talajai a permi homokkövön képződött vörös talajok.[9] Ilyen képződmény a csopaki, balatonszepezdi és révfülöpi szőlők, kertek messziről vöröslő talaja.[10]

Története

[szerkesztés]

Wenzel Gusztáv Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VI. 890–1235.című művében szerepel az 1093-ban kiadott (Szent László korára hamisított) oklevél, amelyben Szent László király a tihanyi apátság birtokát és jogosítványait megerősíti „XIII mansiones cum tribus molendinis aliisque appertinencijs; villa Pilip cum portu in loco Chazta, cuius terminus ab occidente iuxta villam Echir in congerie lapidum ab aquilone in cacumine moncium ab oriente versus villam Zepesd Abbatis Simigiensis;”.[11]

Kovács Éva A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás című művében azt olvashatjuk, hogy az 1211-ből származó „Tihanyi összeírás” nevű,[12] egykorú és eredetiben fennmaradt nyelvemlékünkben a tihanyi apátság tizenhetedik birtokaként, az egykori Zala vármegyei (Rév)Fülöp település is szerepel „Villa Pilip cum portu”[13] néven.[14]

Filip. Villa Pilip cum portu in loco Chazta. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 67.) Pylyp. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Poss. Philiph. (1374: Zalai oklt. II. 91.) – Ma puszta Fülöp néven, a Balaton partján, Kővágó-Örs mellett. (Közelében Császta nevű hegygyel. Pesty. Helynev. I. 61.)
– Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában[15]

Révfülöp egyik területrészét és strandját ma is Császta néven nevezik. A településnél ősi rév volt a tavon keresztül. Révátkelők voltak Boglár-Rendes (Pálköve), illetve Révfülöp-Boglár között.[16] Révfülöp kikötőrévét oklevelek szerint már a 11-12. századtól kezdődően használták. Egy 1451 évi oklevél említi, hogy a Balaton északi szélén húzódó út a fülöpi rév mellett haladt. 1330-ban „Zygethrew" alakban, vagyis „Szigetrév" néven tudunk a helyről, amely a révhez vezető útról is ír. Egy 1389-ben készült oklevél „Hajorew", azaz „Hajórév" néven említi. A fülöpi réven keresztül átkelve aztán Bogláron át. Simontornyán keresztül vezetett az út a Duna partján lévő folyami átkelőhöz.[17]

Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című műve szerint „Filip. Villa Pilip cum portu in loco Chazta. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 67.) Pylyp. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Poss. Philiph. (1374: Zalai oklt. II. 91.) – Ma puszta Fülöp néven, a Balaton partján, Kővágó-Örs mellett. (Közelében Császta nevű hegygyel. Pesty. Helynev. I. 61.)”[18]

A virágzó középkori települést a törökök elpusztították. 1541-ben az adóösszeírók már lakatlanul és felégetve találták.[19] Révfülöp ezt követően kopár és elhagyatott területté vált, majd Kővágóörs promontóriumaként (szőlőhegyeként) gyéren lakott puszta lett. A rendesi Bárány család tagjai 1752-ben azonban a révforgalmat újraindították. Mikoviny Sámuel az 1753-ban készült térképén a tihanyi és fonyódi rév mellett már jelezte a Révfülöpöt és Boglárt összekötő balatoni révet is.[20][21] 1779-ben már révházról is tudósít egy korabeli forrás. A teherszállításon kívül személyszállítást végeztek, embert, követ és bort szállítottak a déli partra, aratás után visszafelé pedig gabonát az aratóikkal együtt és terményeket is hordtak a hajók az Észak-Dunántúlra.[16] Telente a megerősödött jégpáncélon nád- és kőszállítás folyt Révfülöp és Boglár között szánon és szekereken. A nád és a kő ugyanis hiánycikk volt a déli parton.[22]

A Balaton déli partja itt van a legközelebb a tó nyugati felén. A révhajózás összeforrt a település történetével.[19] 1796. július 9-én történt a Balaton eddigi legnagyobb tragédiája,[23] amely a révfülöpi révhez kötődik. Az ekkor már Ságvári György birtokán és üzemeltetésében működő fülöpi rév a mai révfülöpi hajókikötő területén működött.

Egy révhajó balesete során „midőn a Szegénysgh Somogyra aratás végett indula” 58 ember halt meg.[24] A balesetet szenvedett révhajó jó időben indult el, aratómunkásokat szállított Boglárra, a déli partra. Feltételezés szerint, mivel két másik hajó már útra kelt Boglár felé, sok utas csak az utolsó hajóval tudott elindulni. Két összekötözött, nagyméretű, tölgyfából készült bödönhajó[26] alkotta a révhajót. A bakonyi főnnek is nevezett bukószél,[27] a Bakony felől érkező erős északi szél[29] csapott le a tavon már félig átjutott hajóra. Amikor a hajó kormányát rögzítő kenderkötél elszakadt („…a Kormány Gúzsa el szakadván–”.[24]), az irányíthatatlanná vált hajó felborult, és a révész a Somogyba induló aratócsapattal együtt a vízbe zuhant. A hajón tartózkodó hatvanegy ember közül csak a tapasztalt révész és két utasa, a 28 éves tapolcai Dervarits László és Szűcs Péter Ádám menekült meg, ötvennyolc ember azonban a balatoni vihar áldozatává vált. Első fokon a révészt 30 pálcaütésre ítélték és a révészszolgálattól végleg eltiltották, de a vád fellebbezett. A másodfokú eljárás végét azonban nem érte meg a révész, mert 1797. március 1-jén meghalt a börtönben.[30][31][32]

A Kelén csavargőzös a révfülöpi kikötőben (1923)[33]

A balesetet követően az addig használt labilis kötözött bödönhajók helyett biztonságosabb palánkos dereglyéket, majd vitorláskompokat alkalmaztak a rév vonalán. A tragédia áldozatainak emlékét a déli parton, a révjárat balatonboglári célállomásán felállított emlékmű is őrzi.[34]

1846. április 5-én megtörtént a Balaton Gőzhajózási Társaság megalakulása, a „magyar tengeren” pedig megindult a gőzhajó közlekedés[35] a siófok-füredi vonalon kívül Badacsonytomajra, Almádira és a gazdaságilag is fontos rév útvonalán, Révfülöp és Boglár között is.[36] 1871-ben megalakult a révhajózás lebonyolítására a Zala-Somogy Gőzhajózási Társaság, ennek a vállalatnak a révhajója volt a tó első csavargőzöse, amelynek a neve az 1872-ben épült „Balaton"[37] volt. Ez a hajó nemcsak Boglár és Révfülöp között működött, mint átkelő-járat, hanem egyéb különjáratokat is vállalt.[38] A század vége felé a Révfülöp és Boglár közötti rév járatait kora tavasszal, „mihelyt a Balaton jege elzajlott”, minden évben megkezdték.[39]

Czigány Károly jogász és író itteni villája a 19. század utolsó harmadában a szűkebb vidék társadalmi életének egyik központi fórumának számított, több író és művész is megfordult itt. Sokat tett Révfülöp fürdőteleppé történő alakításáért. Ekkoriban már a Balaton nem mint kulturális központ, hanem mint fürdőközpont lendült föl.[40] A villa- és üdülőtulajdonosok 1899-ben megalakították a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesületet,[41] amelynek évtizedeken át első elnöke Szontagh Tamás geológus volt.[42] Az egyesület településfejlesztő tevékenysége révén a település kedvelt balatoni üdülőhellyé vált.

1912-ben épült meg a község modern kikötője. A korabeli leírás szerint az egymólós, nyílt vízi, két nagyhajó kikötésére alkalmas magas partfalú révállomás talaja, közepes keménységű márgás iszap.[43] A kikötő mellett nyugat felé a nádas területét 1936-37-ben a kikötő építése során kikotort anyaggal töltötték fel amellyel a Balaton partvonalát biztosították.[44]

A 19. század végén, mint egész Európában, a bortermő szőlő termesztésének kultúráját tönkretette a szőlőpusztító gyökértetű, a filoxéra, de a község területén ma már újra sokan gondoznak kisebb-nagyobb szőlőskerteket. A terület a balaton borrégióhoz,[45] azon belül a badacsonyi borvidékhez tartozó szőlőtermő táj. A település a „Badacsonyi Borfalvak Hegyközség” tagja.[46][47]

A második világháború idején a révfülöpi kikötőben süllyesztették el a Kelén[49] és a Tünde hajókat. Ennek előzménye az volt, hogy a hajók gépházában a németek robbanóanyagot helyeztek el, ám a magyar hajósok 1945. március 27-én[50], a hajók megmentése érdekében, a fenékcsapok megnyitásával elsüllyesztették mindkét hajót, hogy a visszavonuló német csapatok ne robbanthassák fel őket.[51] A németek valóban a balatoni hajóparkhoz tartozó összes hajót felrobbantották, kivéve a révfülöpi kikötő előtt elsüllyesztett, de épen maradt két hajót, amelyeket később kiemeltek és helyreállítottak. 1946 nyarán ismét megindulhatott a rendszeres rév- és hajóforgalom.[52][53]

1943-ban vált önálló településsé, 1973. április 15-étől pedig a Káli-medence régióközpontja és annak közigazgatási székhelyeként nagyközséggé vált. 1989-től önálló nagyközségi rangú település, a Balaton térségének egyik legdinamikusabban fejlődő üdülőhelye. A település 2011-ben ünnepelte okleveles említésének 800 éves jubileumát.[54]

Nyaranta rendszeresen a révfülöpi móló a forgatási helyszíne a „Balatoni nyár” című élő televíziós magazinműsornak.[55][56]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Mihovics István (Révfülöp Nagyközségért Egyesület)[57]
  • 1994–1998: Dr. Mihovics István (független)[58]
  • 1998–2002: Dr. Mihovics István (független)[59]
  • 2002–2006: Dr. Mihovics István (független)[60]
  • 2006–2010: Miklós Tamás (független)[61]
  • 2010–2012: Miklós Tamás (független)[62]
  • 2013–2014: Kondor Géza (független)[63]
  • 2014–2019: Kondor Géza (független)[64]
  • 2019–2024: Kondor Géza (független)[65]
  • 2024– : Kondor Géza (független)[1]

A településen 2013. február 24-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[66] A választáson az addigi polgármester is elindult, de három jelölt közül csak a második helyet érte el.[63]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1187
1200
1174
1270
1079
1255
1242
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 79,9%-a magyarnak, 3,2% németnek, 0,6% cigánynak mondta magát (19,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,7%, református 5,7%, evangélikus 3,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 8,9% (37% nem nyilatkozott).[67]

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, románnak, lengyelnek és görögnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,3% volt római katolikus, 5% evangélikus, 4,4% református, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[68]

Balaton-parti strandok

[szerkesztés]

1899-ben alakult meg a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesület. A megalakulás után nagyszabású strandépítéssel és a balatonpart parkosításával, fásításokkal kialakította a modern fürdőváros alapjait. Révfülöp központjától keletre és nyugatra két, a tóba nyúló földnyelven jött létre a szigeti és császtai strandfürdő.[69]

  • „Császtai” strand - a balatoni kerékpárút mellett és a 71-es főút mellett Balatonrendes irányában[70]
  • „Szigeti” strand - a vasútállomástól 400 méterre, a labdarúgó pálya mellett[71][72]

Nevezetességek, látnivalók

[szerkesztés]
A nevezetes[30][52] révfülöpi révkikötő és hajókikötő, amely a hagyományos Balaton-átúszás rajthelye is[73] (2018)
  • Evangélikus templom
  • "Szigeti" templomrom
  • Ecsérpusztai templomrom (Révfülöp közelében, de Kővágóörs közigazgatási területén)[74]
  • Munkás Szent József katolikus plébánia templom, Tervező: Török Ferenc 1978-1982[75]
  • Ordass Lajos Evangélikus Oktatási és Konferencia központ[76]
  • Hajóállomás épülete[77]
  • Az évente megrendezett Balaton-átúszó verseny[78]
  • Vitorláskikötő egy ősfás parkban kiépített modern kikötő[79]
  • Békakirály ivókútja – Raffay Béla szobrászművész munkája (1994)[80] - márvány és bronz alkotás a Halász utca végén[81]
  • Tarr Miklós szobrászművész Révész című alkotása a móló bejáratánál[82]
  • Fülöp-hegyi (Millenniumi) kilátó: 295 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, 22 m magas. 2001-ben épült Pelényi Gyula tervei alapján a magyar államalapítás ezeréves évfordulójának emlékére, Révfülöp külterületén.[83] A kilátótorony legfelső szintjéről bontakozik ki a Badacsony, a tanúhegyek és a Balaton déli partjának körülbelül 270 fokos[80] panorámája. A kilátó 2020 februárjában leégett,[84] 2021 július közepére újjáépült.[85]
  • Tóparti Galéria[86]
  • Pincekiállítás[87]
  • Hajóállomás mólója[80]
  • A Kelén és a Tünde hajók elsüllyesztőinek emléktáblája[88]
  • Révfülöpi Rózsakert - a 2010-ben történt felújításakor 1390 tő rózsát és számos más növényt, virágot ültettek el a parkban. A pihenőkert és játszótér mellett halad el a Balatoni kerékpárút[89][90]
  • Villa Filip Napok - Révfülöp hagyományos ingyenes nyári fesztiválja[91]
  • Honismereti Gyűjtemény – Itt található többek között Poeltenberg Ernő aradi vértanú búcsúlevele[92]

Galéria

[szerkesztés]
Nevezetességek, látnivalók
  • Fülöp-hegyi millenniumi kilátó[93] (2006)
    Fülöp-hegyi millenniumi kilátó[93] (2006)
  • A fülöpi, vagy más néven a szigeti templomrom[94][95] (2018)
    A fülöpi, vagy más néven a szigeti templomrom[94][95] (2018)
  • Az ecsérpusztai templomrom[96] (2018)
    Az ecsérpusztai templomrom[96] (2018)
  • Tarr Miklós alkotása, a Révész (2014)
    Tarr Miklós alkotása, a Révész (2014)
  • Békakirály ivókút (2008)
    Békakirály ivókút (2008)
  • A „Császtai” strand bejárata, előtte halad el a Balatoni kerékpárút (2013)
    A „Császtai” strand bejárata, előtte halad el a Balatoni kerékpárút (2013)
  • A „Szigeti” strand[97] (2010)
    A „Szigeti” strand[97] (2010)
  • Az 1983-ban állított emléktábla a Kelén és a Tünde hajók megmentőinek (2014)
    Az 1983-ban állított emléktábla a Kelén és a Tünde hajók megmentőinek (2014)
  • A rév régi partrésze, ma már a fürdővendégeket szolgálja (2008)
    A rév régi partrésze, ma már a fürdővendégeket szolgálja (2008)
  • Révfülöp – Üdülőszálló vitorláskikötő[98] (2018)
    Révfülöp – Üdülőszálló vitorláskikötő[98] (2018)

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Révfülöp, ezen belül a település kikötője a helyszíne Fehér Béla Tengeralattjáró Révfülöpön című novellájának, ami az író azonos című novelláskötetének a címadó darabja is egyben.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Révfülöp hajóállomás. [2018. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 13.)
  4. ↑ Lóczy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása, 1921
  5. ↑ Menetrendi hajózás a Balatonon Archiválva 2019. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, balatonihajozas.hu
  6. ↑ Retsarki-major, Retsarok, Retsarokmajor, Rétsarki-major, mapire.eu
  7. ↑ Babinszki Edit: A Balatonfelvidéki Homokkő Archiválva 2016. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, termeszetvilaga.hu
  8. ↑ Egy ősi folyó emlékei a Balaton környékén, ng.hu
  9. ↑ Magyarországi vörösagyagok, vörös talajok. [2018. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 8.)
  10. ↑ Magyarországi vörösagyagok ásványtani összetétele, talajtani és mikromorfológiai jellemzői Archiválva 2018. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, tajokologiailapok.szie.hu
  11. ↑ Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VI. 890–1235. (Pest, 1867.), library.hungaricana.hu
  12. ↑ A tihanyi apátság birtokösszeírása 1211-ből, nyelvemlekek.oszk.hu
  13. ↑ Szentgyörgyi Rudolf: A tihanyi apátság alapítólevele mint a magyar nyelvtörténeti kutatások forrása Archiválva 2018. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, nyelvtortenet-elte.tombo.hu
  14. ↑ Kovács Éva: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás, mek.oszk.hu
  15. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. KÖTET ZALAVÁRMEGYE., arcanum.hu
  16. ↑ a b A boglári révkikötő története Archiválva 2018. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, 8630.hu
  17. ↑ Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990), hidak.hu
  18. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, arcanum.hu
  19. ↑ a b Révfülöp 73. Hajó Magazin, 2001. augusztus, regi.hajomagazin.hu
  20. ↑ Tabula nova inclyti Regni Hungariae juxta nonnullas observat... Archiválva 2018. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, maps.hungaricana.hu
  21. ↑ Somogyi Hírlap, 1998-11-21 / 273. szám - A bogiári komp évezrede, library.hungaricana.hu
  22. ↑ Lóczy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása, mek.oszk.hu
  23. ↑ Memento, kozterkep.hu
  24. ↑ a b P. Miklós Tamás - Müller Márton: ...a Kormány Gúzsa el szakadván..." Adalékok a balatoni révhajózás és az 1796-os révhajó-szerencsétlenség történetéhez, Honismeret, 24. évf. 3. sz. (1996.), epa.oszk.hu
  25. ↑ A balatoni halászhajók története, balatonihajok.hu
  26. ↑ „A balatoni bödönhajók hossza általában 320-575 cm közötti, de bizonyos jelek utalnak arra is, hogy a XVI-XVII. századi Balatonon 12 m-t meghaladó hosszúságú és kb. 1,5 m magas hajók is léteztek, s ezekkel katonai csapatokat is szállítottak - például a törökök, Fonyód várának ostromához.”[25]
  27. ↑ Időszakosan változó és helyi jellegű szelek Archiválva 2017. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, egyetemi.hu
  28. ↑ Tüskés Boglárka: Főnszerű hatások detektálása a Kárpát-medencében, nimbus.elte.hu
  29. ↑ „A Bakony délnyugat-északkeleti tájolása jó lehetőséget biztosít az azt elérő áramlásnak, hogy a hegyen átbukva folytassa útját, ezzel főn jelenséget okozva a hegy szélárnyékos oldalán.”[28]
  30. ↑ a b Hajózás Tragédia a Balatonon – A szélvész és a részegség okozta 58 ember halálát, balatontipp.hu
  31. ↑ Somogyi Hírlap, 1998. 1998-06-20 / 143. szám Egy révkatasztrófa emléke, library.hungaricana.hu
  32. ↑ (P.) Miklós Tamás: Révhajó-szerencsétlenség 1796-ban, pmiklostamas.hu
  33. ↑ a b Balatoni hajócsodák – 125 év után is az utasok szolgálatában Archiválva 2018. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, balatontipp.hu
  34. ↑ Koszorúzás és kiállítás, csavargozos.hu
  35. ↑ Archivált másolat. [2018. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 15.)
  36. ↑ Balaton, a magyar tenger
  37. ↑ Balaton Csavargőzös, épült 1872-ben, csavargozos.hu
  38. ↑ Szlávik Lajos-Fejér László-Stelczer Károly: Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából, library.hungaricana.hu
  39. ↑ Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam 1893-02-04 / 5. szám), library.hungaricana.hu
  40. ↑ Czigány Károly (Veszprém, 1832. október 27. - Kővágóörs, 1893. február 24.) Archiválva 2018. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, ekmk.hu
  41. ↑ A „Balatoni nyár” házigazdája
  42. ↑ Szontagh Tamás, iglói (Ózd, 1851. április 13. - Budapest, 1936. január 31.) geológus Archiválva 2018. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, ekmk.hu
  43. ↑ Révfülöp kikötő, balatonihajok.hu
  44. ↑ Lampl Hugó-Pataky Béla: Balatoni kikötők - Révfülöp kikötője., library.hungaricana.hu
  45. ↑ Balatoni borrégió, pinceturak.hu
  46. ↑ Badacsonyi Borfalvak Hegyközsége Archiválva 2018. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, badacsonyiborfalvakhk.hu
  47. ↑ Révfülöp nagyközség Archiválva 2018. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, nemzetijelkepek.hu
  48. ↑ Helka, web.archive.org
  49. ↑ A Kelén a Balaton regében szereplő balatoni szerelmespár lovagjáról kapta a nevét. 1891. június 28-án avatták fel ikertestvérével a Helka hajóval együtt.[33] Többszöri átépítették őket, de megtartották a külső kialakításukat. Így váltak a Balaton tavának máig kedvelhető nosztalgiahajóivá.[48]
  50. ↑ Az esemény emléktáblája szerint 1945. március 25-én
  51. ↑ 90 éves a Tünde nosztalgiahajó, hajozas.hu
  52. ↑ a b A Balatoni hajózás története - Újrakezdés (IX. fejezet), balatonihajok.hu
  53. ↑ Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998), library.hungaricana.hu
  54. ↑ Révfülöpi Képek. Révfülöp és környéke polgárainak és üdülőtulajdonosainak lapja. XIX. Villa Filip Napok év jegyében, docplayer.hu
  55. ↑ Balatoni Nyár, nava.hu
  56. ↑ Balatoni Nyár magyar magazinműsor, port.hu
  57. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  58. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  59. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  60. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  61. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  62. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  63. ↑ a b Révfülöp települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. február 24. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  64. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  65. ↑ Révfülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  66. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  67. ↑ Révfülöp Helységnévtár
  68. ↑ Révfülöp Helységnévtár
  69. ↑ Történelmünk nyomában, revfulopinfo.hu
  70. ↑ A legjobb balatoni strand nyomában: Császtai strand, Révfülöp Archiválva 2018. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, ilovebalaton.hu
  71. ↑ Révfülöp Szigeti strand, revfulop.hu
  72. ↑ Révfülöp Szigeti strand, balatontipp.hu
  73. ↑ Szombaton megrendezik a Balaton-átúszást
  74. ↑ Ecséri templomrom, funiq.hu
  75. ↑ Révfülöp Munkás Szent József templom | Egyházi építeszetünk 1945 után, egyhaziepiteszet.wordpress.com
  76. ↑ Ordass Lajos Evangélikus Oktatási és Konferencia központ, modum.hu
  77. ↑ Révfülöp Hajóállomás BH Zrt, balatonikikotok.hu
  78. ↑ Balaton-átúszás, balatonatuszas.futanet.hu
  79. ↑ Révfülöpi Vitorláskikötő - Nemzeti Sportközpontok Archiválva 2018. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, mnsk.hu
  80. ↑ a b c Révfülöp Településképi arculati kézikönyv 2017, revfulop.hu
  81. ↑ Békakirály bronz ivókútja, kirandulastervezo.hu
  82. ↑ Révész, kozterkep.hu
  83. ↑ Fülöp-hegyi millenniumi kilátó, revfulop.hu
  84. ↑ Kigyulladt és beomlott az ikonikus révfülöpi kilátó. 24.hu (2020. február 13.) (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  85. ↑ [1]
  86. ↑ Révfülöp Tóparti Galéria, revfulop.hu
  87. ↑ A szőlőművelés és borkészítés története és emlékei Révfülöpön.
  88. ↑ A Kelén és a Tünde elsüllyesztőinek emlékére, kozterkep.hu
  89. ↑ Villa Filip-napok tizennyolcadszor Archiválva 2018. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, veol.hu
  90. ↑ Fotópályázat 2013 I. forduló - Révfülöp, Rózsakert Archiválva 2018. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, ilovebalaton.hu
  91. ↑ Révfülöpi Villa Filip Napok 2018, programturizmus.hu
  92. ↑ Pöltenberg Ernő aradi vértanú tábornok emlékei a Révfülöpi Honismereti Gyűjteményben, revhon.hu
  93. ↑ Kilátóra fel! Innen nézd a Balatont: Fülöp-hegyi kilátó, welovebalaton.hu
  94. ↑ Révfülöp, fülöpi templomrom, regitemplomok.wordpress.com
  95. ↑ Fülöpi templomrom (Révfülöp), turautak.com
  96. ↑ Templomromok a Balatonnál, spiritofbalaton.hu
  97. ↑ Révfülöp Szigeti strand
  98. ↑ Révfülöp – Üdülőszálló

Irodalom

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]