Spinomantis peraccae | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Spinomantis peraccae (Boulenger, 1896) | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Spinomantis peraccae témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Spinomantis peraccae témájú médiaállományokat és Spinomantis peraccae témájú kategóriát. |
A Spinomantis peraccae a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe, az aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.
Madagaszkár endemikus faja. A sziget keleti részén, 500–2000 m-es tengerszint feletti magasságban honos.
Nevét Mario Giacinto Peracca olasz herpetológus tiszteletére kapta.
A fajt George Albert Boulenger írta le 1896-ban, akkor a Rhacophorus nembe sorolta be.[1] Rose Marie Antoinette Blommers-Schlösser 1978-ban a Mantidactylus nembe helyezte át.[2] Később, 1992-ben Alain Dubois az akkor még alnemként használt Blommersia alnembe tette,[3] majd Frank Glaw és Miguel Vences áthelyezte az akkor még alnem Spinomantis taxonba.[4]
Közepes méretű Spinomantis faj. A hímek mérete 34–44 mm. Ez az egyetlen Spinomantis faj, melynek nincsenek feltűnő bőrredői vagy bőrkinövései. Háta általában világosbarna vagy zöldes, jellegzetes, lekerekített barna foltokkal.
Színváltozatok: a Tsaratanana környékén megfigyelt egyedek színe inkább barna, nem kivehető mintázattal; hangjuk dallamos, fémesen hangzó. Lehetséges, hogy egy másik fajhoz tartoznak.
Lassan áramló vízfolyásokban szaporodik.[5]
A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Számos védett területen megtalálható. Élőhelyére veszélyt jelent az erdőirtás, a mezőgazdaság, a legeltetés, a lakott települések növekedése.[5]