Steiner Endre | |
Személyes adatok | |
Születési dátum | 1901. június 27. |
Születési hely | Budapest |
Halálozási dátum | 1944. december 29. (43 évesen) |
Halálozási hely | Budapest |
Állampolgárság | magyar |
Versenyzői adatok | |
Cím | sakkmester |
Legmagasabb Élő-pontszám | 2644[1] |
Legmagasabb ranglista | 16.[2] |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Steiner Endre (Budapest, 1901. június 27. – Budapest, 1944. december 29.) magyar sakkozó, kétszeres sakkolimpiai bajnok hivatalos olimpián és két aranyérmet szerzett nemhivatalos sakkolimpiákon. Az 1920–30-as évek egyik legeredményesebb versenyzője.
Négy gyermekes zsidó családban született. Apja Steiner Bernát matematikatanár, anyja Schwartz Cecilia. Testvérei közül Lajos sakkolimpiai bajnok, és Herman is kiváló sakkozó volt. Apja is erős játékos volt, 1907-ben a Székesfehérváron rendezett nemzeti tornán legyőzte a fiatal Réti Richárdot, és a későbbi győztes Forgács Leót is.
A numerus clausus miatt Magyarországon nem járhatott egyetemre, ezért Berlinben kezdte meg tanulmányait, amit azonban abbahagyott, és az Angol-Magyar Bank hivatalnoka lett. Később önálló szűcsiparos lett, saját üzlettel és műhellyel.[3]
15 éves korában lett a Budapesti Sakk-kör tagja, majd az Újpesti Sakk-körben játszott. 1921-ben, ugyan a mezőny végén végzett a budapesti nemzetközi versenyen, de legyőzte a 15 évvel későbbi világbajnokot Max Euwét. Ezen a versenyen éppen ellene alkalmazta először Aljechin az Aljechin-védelmet, az 1.e4 nyitólépésre húzott 1. ..Hf6-ot.[4]
Egy sor változatot dolgozott ki világos részére a Francia védelemben és a Caro–Kann-védelemben, felélesztve a c4-es támadást, sötéttel a szicíliai védelmet gazdagította néhány gondolattal. Az ő találmánya a nimzoindiai védelemben a sötét futó a6-ra fejlesztésének rendszere, mellyel igen sok sikert ért el.[3]
Budapest ostromakor munkaszolgálatosként gránáttalálat okozta halálát.
A Chessmetrics historikus pontszámításai szerint a legmagasabb Élő-pontszáma 2644 volt 1939 augusztusban, amellyel akkor 16. volt a világranglistán. A világranglistán a legelőkelőbb helyezése a 16. volt, amelyet 1939 júliusban és augusztusban tartott. A legmagasabb egyénileg teljesített performance-értéke 2685 volt, amelyet 1936-ban a Budapesten rendezett nemzetközi versenyen ért el.
1924 és 1937 között öt hivatalos és három nem hivatalos sakkolimpián vett részt magyar színekben, amelyeken 108 partit játszott és 70 pontot szerzett.[5][6] Összesen csapatban a hivatalos olimpiákon 2 arany és 2 ezüst, a nem hivatalos olimpiákon 2 arany és 1 ezüstérmet szerzett, egyéniben egy 1 ezüstérmet nyert.
Év | Olimpia | Helyszín | Tábla | Győzelem | Vereség | Döntetlen | % | Helyezés egyéni |
Helyezés csapat |
1924 | Első nemhivatalos sakkolimpia[7] | Párizs ( Franciaország) | 3. | 6 | 4 | 3 | 57.7 | 17 | |
1926 | Második nemhivatalos sakkolimpia[8] | Budapest ( Magyarország) | 1. | 0 | 0 | 1 | 50 | ||
1927 | 1. sakkolimpia[9] | London ( Egyesült Királyság) | 6 | 2 | 5 | 65.4 | 10. | ||
1928 | 2. sakkolimpia[10] | Hága ( Hollandia) | 2 | 10 | 3 | 3 | 71.9 | 4. | |
1930 | 3. sakkolimpia[11] | Hamburg ( Németország) | 7 | 2 | 5 | 67.9 | 20. | ||
1931 | 4. sakkolimpia[12] | Prága ( Csehszlovákia) | 1. | 6 | 7 | 3 | 43.3 | 12. | 10. |
1936 | Harmadik nemhivatalos sakkolimpia[13] | München ( Németország) | 3. | 11 | 6 | 1 | 63.9 | ||
1937 | 7. sakkolimpia[14] | Stockholm ( Svédország) | 3 | 12 | 1 | 5 | 80.6 |
Olimpiai eredményeinek emlékét a világon egyedülállő sakkolimpiai emlékmű is őrzi Pakson.[15]
Egyike volt a legtöbbet versenyző mestereinknek, a budapesti versenyek szinte állandó résztvevője, amelyeken csaknem mindig díjazott lett.[3]