Szakcsi Lakatos Béla | |
Stekovics Gáspár felvétele | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Szakcsi Lakatos Béla |
Született | 1943. július 8. Budapest |
Elhunyt | 2022. október 2.[1] (79 évesen) Budapest[2] |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Pályafutás | |
Műfajok | jazz, etno jazz |
Együttes | East, Rákfogó, Saturnus, Szakcsi Gipsy Jazz, Climate Change |
Hangszer | zongora |
Díjak |
|
Tevékenység |
|
Szakcsi Lakatos Béla weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakcsi Lakatos Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szakcsi Lakatos Béla (Budapest, 1943. július 8. – Budapest, 2022. október 2.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész és zeneszerző, jazzmuzsikus, érdemes művész.
Édesapja hatására kilencévesen kezdett zongorázni. Klasszikus zenét tanult, de figyelme a dzsessz felé fordult. Miközben a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult, fesztiválokon olyan neves magyar zenészekkel játszott együtt, mint Tomsits Rudolf, Kőszegi Imre, Pecek Lakatos Géza. Később Kovács Andor gitáros együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, majd 1970-ben a Montreux-i Jazz Fesztiválon Pege Aladár kvartettjével második díjat nyertek. Ez indította el nemzetközi karrierjét, melynek csúcsát a Special EFX-szel készített lemezek, illetve a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a GRP kiadónál megjelent négy szólóalbum jelenti. Zenészpartnerei közt találhatjuk többek közt Bob Mintzert, John Patituccit, Jack DeJohnette-et, Dave Wecklt és Frank Zappát.
1972-től a Rákfogó együttes, majd 1980-tól a Saturnus tagjaként fontos szerepe volt a fúziós zene hazai terjedésében, érdeklődése kiterjedt a komolyzene és a dzsessz ötvözése felé is. A hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán. A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigánymusicaljét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. 1988-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatta be a Rock Színház A bestia című művét.
2004-ben megjelent Na dara! (Ne félj!) című albuma a cigányjazz magyar műfajteremtő darabjának tekinthető. Életműve elismeréseként 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006-ban Prima díj elismerésben részesült. Utolsó éveiben behatóan foglalkozott Kurtág György és Ligeti György műveivel, továbbra is elhivatottan kutatta a lehetőséget, hogy az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremtsen.
Mindezen tevékenységei mellett többször játszotta koncerten Mozart D-dúr, Koronázási zongoraversenyét, melynek kadenciáiban jazzt improvizált.
2008-ban mutatták be a Kerényi Miklós Gáborral (librettó) és Müller Péter Sziámival (dalszöveg) közösen írt, Szentivánéji álom című új musicaljét. A Shakespeare történetén alapuló darab a világzene szinte minden műfaját felvonultatja, ezért Szakcsi új közös zenei nyelv megteremtését célzó törekvésének megfelelően a worldmusical műfaji meghatározást kapta. A Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott ősbemutató óta a Budapesti Operettszínház repertoárján fut nagy sikerrel.
Koncertjeire a jazz és a kortárs improvizáció ötvözése volt jellemző. Ezzel túllépte a megszokott kereteket, a klasszikus és kortárs zenére, a népzenére, valamint a jazzre egyaránt reagáló, progresszív előadást hozva létre. Szóló improvizációs koncertjei, valamint Climate Change nevű együttese (Szakcsi – zongora, Dresch Mihály – szaxofon, furulya, Szandai Mátyás – bőgő, Balázs Elemér – dob) egyaránt jó példa volt erre. 2010-ben Hazám-díj elismerésben részesült.
2018-ban újra alakította a Rákfogó zenekart Kőszegi Imrével és Babos Gyulával. Babos halála után a zenekar átalakult, a kvintett friss hangzás után kutat, a kompozíciókra Robert Glasper, Miles Davis, Joe Zawinul gyakoroltak hatást. Szakcsi Lakatos Béla a Fender zongora határait feszegeti, Fekete-Kovács Kornél és Fenyvesi Márton játékát elektronikus effektek teszik 21. századivá, míg Kőszegi Imre a külön erre a projektre készíttetett cintányérokkal és kiegészítőkkel teszi még színesebbé játékát. Szakcsi életének utolsó zenekarával is örömmel kísérletezett.
Szakcsi Lakatos Béla 2014-ben nyerte el a Nemzet Művésze címet rendkívüli improvizációs képessége, virtuóz játéktudása, művészet iránti elkötelezettsége, a jazz műfajának hazai és nemzetközi népszerűsítésében vállalt kivételes szerepe elismeréseként. 2022-ben a Petőfi Zenei Díj életmű díjában részesült.
Halála előtt 10 nappal sajtótájékoztatón mutatta be a BMC-ben utolsó színpadi művének, A tudás fája misztériumjátéknak CD felvételét, amelyet élete fő művének tekintett. A bibliai képekre épülő történet az emberi döntések felelősségét feszegeti.
2022. október 2-án hirtelen hunyt el. 2022. október 18-án helyezték végső nyugalomra a Fiumei úti sírkertben. A szertartáson beszédet mondott Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, valamint személyesen búcsúzott Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Schmitt Pál volt köztársasági elnök is.[3]
2024-ben az MTVA online dzsesszrádiót indított, ami – az ő emlékére és tiszteletére – a Szakcsi Rádió nevet kapta.